Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
124 Ke ve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával tem, hogy az így kapott részterületek pixeleiből visszaszámított területek azonosak-e. A részterületek (sávok) mérete kevesebb mint 1 %-os hibahatáron belül teljesen megegyezett, amit elfogadtam. Az így kialakított sávokon belül is meghatároztam a jégfedettség értékeket, mely azt is segít kimutatni, hogy a felvétel időpillanatában a szelvény melyik részén volt jég. Az 5. ábra rámutat egy hibajelenségre is, jelesül a vizsgálatba vont területbe belógó faágak jégként való felismerésére. Ez következetesen, mindig a kamerához közeli oldalon, nem túl sűrűn előforduló probléma, melynek orvoslására szintén jó lehetőséget ad az imént ismertetett sávozás. Ugyanakkor azt is megvizsgáltam, hogy mekkora mértékben járul hozzá egy-egy ilyen eset a jégfedettséghez. A 11. ábrán látható, jégnek számított faágak a teljes vizsgált terület kevesebb, mint 0,2%-át alkotják, ami elenyésző mennyiség. A kapott eredményeket szöveges file-ban és képen is megőriztem a későbbi feldolgozás érdekében. Bármennyire kecsegtető eredményeket sikerült is elérnem, a számított értékek további elemzése előtt fontos igazolni azok helyességét. A következőkben a feldolgozási folyamat végén eredményül kapott értékek hibaelemzését tűztem ki célul. 4. Hibaszámítás és az eljárás igazolása Akármennyire is jónak tűnt az eddigi megoldás, valamilyen egyértelmű és jól számszerűsíthető ellenőrzésre, igazolásra szükség volt, ami alátámasztja, vagy éppen megcáfolja az eredményeket. A jól paraméterezett programom legnagyobb hibája abból adódik, hogy a vékony tükörjeget nem képes megkülönböztetni a víztől. Ez azt jelenti, hogy a jégen átlátszó vízfelület és a valódi vízfelület között oly csekély különbség mutatkozik, amit az automatizált eljárás felismerni már nem képes. Ez a probléma vastag jég és jégre hullott hó esetén egyáltalán nem áll fenn. Akad azért más probléma is, hiszen a túlzottan kisimult vízfelület tükröződése is megtévesztheti algoritmust, amint ez meg is történt. Ezekből a jelenségekből következően az automatizált eljárás a valós érték alá éppúgy tévedhet mint fölé. Szükség volt tehát egy független kiértékelésre, mellyel összehasonlíthatóak eredmények. A cél érdekében az általam vezetett, egykori professzoromról, Zsuffa Istvánról elnevezett szakkollégium (ZSISZK) hallgatóihoz fordultam. A hallgatók mindegyike felsőfokú műszaki képzésben tanult és jártas volt az AutoCAD használatában. Megkértem őket, hogy a 2017. évi dunai jégzajlás bajai webkamera által rögzített képeiből kiválasztott 31 darab feldolgozását manuálisan végezzék el. Az ortorektifikációs eljárást már igazoltnak tekintettem, ezért szükségtelen volt ezzel is nehezíteni az amúgy is meglehetősen sziszifuszi munkájukat. így a feldolgozás az eredeti, perspektív képen a jég és a víz minél precízebb megkülönböztetésére korlátozódott.
