Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
118 Ke ve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával a vízfelülettel párhuzamos síkban történő átváltásokat teszi lehetővé. Ez azonban bőségesen elegendő számunkra, hiszen a jég- és a vízfelület aránya nem változik meg a kép kicsinyítésével vagy nagyításával. Bár azt is megjegyzem, hogy a valós területre való áttérést is megtehetjük, ha a megfigyelendő terület sarokpontjainak valós koordinátáit ismerjük, amiből annak pontos területe kiszámítható. A teljes terület és a pixelek ahhoz viszonyított arányának ismeretében pedig kézenfekvő, hogy minden egyes pixelhez valós méreteket párosítsunk. Ami miatt ezt mégsem tettem, az egy újabb korrekció kiküszöbölése volt. Ugyanis a Duna vizsgált szakaszán a vízjáték megközelíti a 10 m-t, ebből következőleg a csónakos mérésünk csak a vízjátékon belüli egyetlen vízálláshoz rendelt felülethez szolgáltat hiteles eredményt. Ha minden vízálláshoz ki kívánjuk számolni a vizsgált terület valódi nagyságát, úgy a vízállást is figyelembe kell vennünk. A kitűzött cél szempontjából (jégfedettség százalékos értéke) ez nem kívánalom. Amennyiben a jövőben pontos jégfelületet vagy sebességet kívánunk meghatározni (pl. a jéghozam precíz számításához), úgy ezzel a korrekcióval is fejlesztenünk kell az eljárásrendet. Gálái cikkében (Gálái 2008b) kifejti azt a frappáns megoldást, hogy az u, v sík és az x, y sík közötti átszámítás és területmeghatározás, vagyis az ntegrálás így is felírható: ff fix, y)dx dy = ff f(u, v)J[u, v]dudv (30.) ahol J[u, v] Jakobi determinánst jelöl az u, v pixelkoordinátán. Gálái javaslata szerint a determináns elemeinek analitikusan levezetett felírásával és az ismert változók abba való behelyettesítésével a megoldás minden egyes pixelre előre kiszámítható: J[U, V] du du dx dy dv dv dx dy (31.) Ez teljes mértékben így is van és ez az eljárás valóban elegáns módja a feladat matematikai leírásának. A mérnöki gyakorlat sajnos csak a legritkább esetben hoz ennyire szép és elegáns megoldásokat. Bevallom, esetünkben sem volt ez másként, ugyanis a képtranszformációs eljárásunk során alkalmazott átszámító függvényeink deriválása csak akkor lenne egyszerűbbnek mondható feladat, ha a hordó-torzítást nem vennénk figyelembe. Márpedig a korábban ismertetett disztorziós javítás (Dx, Dy) az átszámító függvényeink oly mértékű megváltoztatását okozzák, ami ezen függvények analitikus geometriai, lineáris algebrai lépésekkel, elemi úton levezethető deriválását lehetetlenné
