Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
110 Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával négyzet területét, mely egyöntetűen 16 cm2-t kell adjon, hiszen azok eredetileg mind 4x4 cm-esek voltak. Az eljárás hibájából eredően csupán 3%-os tűrési határon belüli eltéréseket tapasztaltam, amit megfelelő pontosságnak ítélve teljes mértékben elfogadottnak tekintettem az eljárást. Ez a területszámítási hiba távolságra vetítve ~l,4%-ot jelent, ami részben abból a tényből is fakad, hogy a valós koordináták a kép egész értékű pixeleire transzformáltak. Ettől jobb eredményt a piacon készen kapható szoftverek sem nyújtottak, ráadásul a leírt eljárás minden egyes lépése ellenőrizhető és pontosan követhető volt. 3.4. A jégzajlás szempontjából vizsgálandó képrészlet kiválasztása Minden kamera teljesen egyedi látószögből és magasságból tekinti a megfigyelendő folyószakaszt. Éppen ezért az összes helyszínen egyedi megoldást alkalmaztam, de teljesen azonos eljárásrenddel. Ehhez a GoogleEarth, Madop2005 ortofotókat, a FÖMI 10 000-es georeferált térképszelvényeit, valamint a saját csónakos méréseket is felhasználtam. Utóbbi jelentette az igazi megoldást, mert éppen a vizsgálandó területen való mozgás és fogópontok megtalálását tette lehetővé. A kiválasztandó szelvényterület minden helyszínen (Paks, Baja, Mohács) egy-egy téglalap formájú síkidom. A téglalapok rövid oldala a parttal párhuzamos, míg a hosszabb arra merőlegesen helyezkedik el. Ilyen téglalapot sarokpontjaival könnyen kijelölhetünk egy felülnézeti képen, de annál nehezebb megtalálnunk a webkamerák képén. Az előzőekben kidolgozott számítások nem a Duna vízének szintjére vonatkoztak, hanem azzal teljesen párhozamos és kicsinyített területre. De egy párhuzamos síkban értelmezett területarányok az eredeti síkon is megmaradnak. Ezért egy, a Duna vízfelszínével párhuzamos síkban látható és meghatározott jég és víz fedettségi arány éppen annyi lesz, mint amennyi a víz felszínén mért érték volna. Ezért a számítási eljárás a későbbi jégfedettség megállapítására jó lesz, de közvetlenül nem használható a vizsgálandó terület lehatárolására. Ismét szükségessé vált, hogy a perspektivikus képet egy függőleges felülnézeti, úgynevezett ortorektifikált képpé tudjam átalakítani. Ahhoz, hogy ezt a transzformációt elvégezzem, szükségem volt a webkamera képén értelmezett [u, v] pixelben kifejezett koordináták és a képen így kijelölt pontok fizikai, földrajzi koordinátái [x, y] közötti összefüggésre. Minél több pontot sikerül beazonosítani, a transzformáció annál pontosabbá válik. Az akadályt az jelentette, hogy a kamerák képein látható vízfelület nem tartalmaz olyan egyértelmű fogópontokat, amire ez a transzformáció elvégezhető. Ilyen pontok csak a parton volnának, ami nem kielégítő a feladat megoldásának szempontjából.
