Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
96 Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával Zhang és társai szintén távérzékelésből nyert adatokat használtak fel a jégtorlasz képződésének modellezéséhez az észak-kanadai Slave folyón (Zhang et al. 2017). Ők is a MODIS műholddal és a RADARSAT műszerrel mért adatokkal dolgoztak. Azután a RIVICE és HEC-RAS modellek összehasonlító elemzéséből kiderítették, hogy másképp alakul a visszaduzzasztás a jégtorlasz mögött, és ajég térfogata a két modell szerint. Terepi mérések alapján megállapítást nyert, hogy a RIVICE pontos eredményt ad nyílt víz esetén, de a jéggel fedett esetekben továbbra sem tudtak pontosabb eredményt produkálni. A paraméterezéstől rendkívül függő analízis azt mutatta, hogy a morfológia és a hidraulikus viszonyok erősen befolyásolják a jégtorlasz hosszúságát és a vízmélységet. Hozzáteszem, hogy utóbbi megállapításokat már Beltaos is lejegyezte a múlt század végén (Beltaos 1982). Mindezek alapján egyértelművé vált, hogy olyan egyedi megoldás kialakítása szükséges webkameráim képének feldolgozásához, mely az áttekintett szakirodalomban egyáltalán nem, vagy csak részben lelhető fel. 2.1. Perspektiv kép ortorektifikációs lehetőségei A kamerák elhelyezésénél a legritkább eset, ha kellő magasságban (legalább a folyó szélességének tizede) és ideális szögben (folyásirányra merőlegesen) sikerül a kiépítés (Zsuffa 1978). így az esetek döntő többségében valamilyen perspektiv, a kamera egyedi torzításaival is módosított képet kapunk. A képből nyerhető, jéggel kapcsolatos helyes és számszerű információ kinyerése érdekében a derékszögű koordináta rendszerbe való felülnézetté alakítás (ortorektifikáció) szükséges. Az ortogrektifíkáció alapvető térinformatikai feladat, melyre több előregyártott szoftver is kínál különböző megoldást (Bódis 1999). Legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha egy ilyen alkalmazás segítségével valamennyi képünket egy kötegelt konvertálási eljárás keretében módosítjuk és a feldolgozást az így kapott képek elemzésével folytatjuk. Ez volna tehát a követendő eljárás, melyet a szakirodalom és a távérzékelt képek feldolgozási rutinja kínál számunkra. Azonban személyes tapasztalataim az - egyébként kézenfekvőnek tűnő - megoldás ellen hatottak. Leginkább azért, mert az eljárás elsősorban légi felvételek ortofotóvá alakításánál ajánlott. Esetemben viszont a perspektiv képek sokkal hegyesebb szögből készültek, mint az a légi felvételeknél megszokott. Munkámban a kamerák képeiből nyerhető adatok feldolgozását és az igy kapott eredmények elemzését tűztem ki célul. Ezért felkerestem több, a témában magas szintű ismeretekkel rendelkező kutatóbázist és szakembert is. így jutottam el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem térinformatikával, távérzékeléssel foglalkozó szakembereihez, akik önzetlen segítségét ezúton is külön köszönöm. Egybehangzó véleményük szerint a rendelkezésre álló szoftveres lehetőségek nem kimondottan
