Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
94 Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával pontosságát szerették volna tovább finomítani, mert nagyjából a 100 m2 feletti jégtáblák azonosításáig jutottak el. Ennél jóval pontosabb eredmények elérése volt a cél. Bourgault cikkében egy olyan parti fényképezésen alapuló módszerről számol be, amely ismerteti az ortorektifikáció lépéseit és a jégsebesség-mező levezetését a Szent Lőrinc-folyóra (Bourgault 2008). Az eljárás a kamera pontos pozíciójának és dőlésszögének bemérésére épül, amire nekem sajnos nem volt módom. Daigle társaival (2013) az LSPIV (Large-scale particle image velocimetry) módszert alkalmazta a zajló jégtáblák sebességeloszlásának kimutatására (Daigle et al. 2013). Ezt az alapvetően 2D-s módszert egyaránt alkalmazzák laboratóriumi és terepi körülmények között, mert képes a vízfelszínen úszó testek mozgásállapotának kellően pontos meghatározására. A módszer egyik legnagyobb hibája, hogy a felvételeket készítő kamera kisebb mozgása (pl. szél miatt), elmosódásokat okoz, ami nehezíti a feldolgozást. Bár a mozgásokból adódó hibák kiküszöbölésére nagyszerű megoldást kínáltak egy MATLAB-ban alkalmazott transzformációs eljárással, a számomra fontos jégfedettség kérdésével nem foglalkoztak. Turcotte és társai a jég okozta áradásokat tanulmányozták kisvízfolyásokon (Turcotte et al. 2017). Ilyen jellegű - elsősorban hegy- és dombvidéki vízfolyások — némiképpen más megközelítéséket igényelnek, mint azt a Duna esetében megkívánnánk. A cikk a kisvízfolyásokon szerzett tapasztalatokat veti össze, a folyók méretéhez, mélységéhez és hidraulikájához igazított megoldásokkal. A kamerák képeiből nem csak a jégfedettség határozható meg, de a jégmozgás modellezése is segíthető. Egy norvég folyó példáján MIKE-Ice modellt alkalmazott Timalsina, aki kutatótársaival jégfedettség szimulációt végzett (Timalsina 2013). Norvégia villamos energiájának 99%-át vízerőművek szolgáltatják, ezért az erőművek folyamatos működésének biztosítása elsőrendű feladat még a téli jeges időszakok alatt is. A folyami jégmodellek leírják ugyan a széles és kis esésű folyókon a jégzajlás folyamatát, de ritka az olyan módszer, ami a sekély és gyors folyók jégmozgását megfelelően reprezentálná. A kutatók egy ilyen szeszélyes tulajdonságú, szabályozott folyóra alkalmaztak lD-s MIKE-Ice modellt. A megfelelően paraméterezett szoftver hidrodinamikai és termodinamikai megoldásokkal szimulálja a jégviszonyokat. A tanulmány szerint megoldásuk jól alkalmazható nagy esésű, áramló és rohanó vízmozgások esetében is. A kapott eredmények jó egyezést mutattak a megfigyelt és mért adatokkal. Végkövetkeztetésük az volt, hogy a MIKE-Ice modell jól alkalmazható olyan folyókon, ahol ajég dinamikusan változik. Ansari kollégáival a jégzajlást vizsgálta partról készített felvételek alapján (Ansari 2017). Tanulmányuk ajég viselkedését és a jégfedettséget vizsgálta 5 főbb lépésből álló algoritmus alkalmazásával. A folyók hidrodinamikai jellemzőit jelentősen befolyásolja a jégfedettség, illetve annak minősége, ennek vizsgá
