Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával

Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam

2021. évi 2. füzet

FOLYAMI JÉGFEDETTSÉG MÉRÉSE WEBKAMERÁVAL1

KEVE GÁBOR1 2

1. Bevezetés

A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb folyamatai ellenére, ami az elmúlt évtizedek hidrometeotológiai adataiból is kirajzolódni látszik, az időjárást befolyásoló tényezők kedvezőtlen összjátéka bármely télen okozhat a Dunán komoly jegesedést, következésképpen akár jeges árvizet is.

A folyami jégképződésre való kiemelt figyelem legfontosabb oka az, hogy a legpusztítóbb árvizeket a Duna magyarországi alsó szakaszán szinte kivétel nélkül jégtorlaszok okozták (Lászlóffy 1934). Az elmúlt csaknem 180 évben rendkívüli jeges árvizek a Dunán a következő években fordultak elő: 1838., 1839., 1850., 1876., 1878., 1883., 1891., 1920., 1923., 1926., 1929., 1940., 1941. és végül, de nem utolsó sorban mindmáig a legmagasabb szinttel tetőző 1956-ban {Horváth 1979).

Nem is kell túl messzire tekintenünk a múlt eseményeit kutatva, elegendő a 2017. évi hazai folyami jégjelenségekből adódó károkat áttekintenünk. A Dunán 2017. január 7-én megindult zajlás szinte a teljes hazai szakaszon megrongálta a folyami hajóútjeleket és súlyos károkat okozott. Február közepén a Tiszán végigvonuló jégtömeg gyakorlatilag minden folyóparti település mederben lévő vízieszköz-készletében komoly károkat okozott. A hazai vízügyi szolgálat, média által is felkapott, kiemelt szakmai feladata a szerbiai jégtörés volt, ami a jégtörő flotta akkori állapotához mérten is elismerésre méltó teljesítménynek számított.

1 A tanulmány a szerzőnek a BME Építőmérnöki Karán 2018-ban megvédett PhD disszertációja alapján készült.

2 Dr. Keve Gábor oki. mérnök, PHD, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar (NKE VTK) (keve.gabor@uni-nke.hu)