Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 59 várható. Ha tényleges szennyezés monitoringgal bizonyítható is lenne, meg kellene különböztetni az egyéb hatásoktól (pl. szabálytalan házi szennyvíztárolók), de ez utóbbiakra vonatkozóan is kevés az információ. Első lépésben ismerni kellene az engedély nélküli kutak helyét, de az engedélyezetteket is ellenőrizni kellene, amihez jelenleg nincs meg a hatósági kapacitás és megfelelő jogosítvány sem. A talajvíztartóból a mélyebb rétegek felé hosszabb ideje tartó - az országos vízminőségi törzshálózattal bizonyított - szennyezés mindenképpen lefelé fog terjedni, de újabb utánpótlást kap, ha a rossz kutak megmaradnak és szaporodnak is. 2.6.2. Gazdasági hatások Itt kell szólnunk arról, hogy a vizsgálatok alapján a rossz kutak megszüntetése szükségessé válhat. Szabályozási szempontból levezetve, a „szennyező fizet elvének” kötelező előírása alapján a vizeket, mint környezeti elemet szennyező, vagy túlhasználó, rosszul kiképzett kutak megszüntetésének költségeit a kút tulajdonosának kellene megfizetnie. A háztartási célú lakossági kutak esetében, szociális megfontolások alapján az engedély nélküli kutak vizsgálatához az állam hozzájárulása lehetséges lenne, azonban a gazdasági célú víztermelő kutak esetén ez már tiltott állami támogatásnak számítana. Számításba kell vennünk azt is, hogy ugyanezek az előírások vonatkoznak a kutat engedéllyel létesítőkre is, azzal, hogy a megfelelő létszámú, és szakismerettel rendelkező eljáró hatóság a rosszul kiképzett kútnak már a létesítését sem engedélyezné. Tehát figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kutat engedéllyel létesítők és üzemeltetők ne kerüljenek hátrányba az engedély nélküli tevékenységet végzőkkel szemben. Mindezek végrehajtása a jövőre nézve számos kérdőjelet vet fel, az érdekellentétekből származó, várható feszültségek miatt. Magyarország közösségét érő gazdasági károk azonban minden bizonnyal meghaladják a vízszennyezőkkel, illetve túlzott igénybevételt okozó vízhasználókkal megfizettethető költségeket. A környezeti kármentesítési programok horribilis összege, valamint a túlzott vízkivétel nyomán elsivatagosodott térségek élhetőségének katasztrofális következményei vezettek a környezetvédelmi alapelvek megalkotásához. Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vizek utánpótlódása korlátozott és a regenerálódási képessége lassú folyamat, ezért a felszín alatti vízkészlet lokálisnak tekintendő erőforrás (mint alapvető természeti erőforrást nagyon nehéz áthelyezni másik országba). Ennek következtében az az ország, vagy régió, amelyik a felszín alatti vízkészleteivel gondatlanul bánik (túltermeli és/vagy elszennyezi azt) az a saját jóllétét, társadalmi-gazdasági fejlődését veszélyezteti.
