Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 55 vezet fogalmazott meg és írt alá közös nyilatkozatot a felszín alatti vizek védelmében [FAVA, BME Viziközmü és Környezetmérnöki Tanszék, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar (ME MFK), SzTE Földrajzi- és Földtudományi Intézet, IAH MNT, MHT, MMK, MaVíz, MVE és WWF Magyarország Alapítvány (WWF MA)]. AT/384 (2018) törvényjavaslatot az Országgyűlés a 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján fogadta el. Az engedélyezési rendszer módosításával szemben a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól normakontrolt kért. Indítványában hivatkozott a jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalására és a 11 társadalmi szakmai szerv által aláírt nyilatkozatra. Az Alkotmánybíróság - különvéleményekkel - helyt adott az indítványnak és a megtámadott rendelkezést alaptörvényellenesnek nyilvánította. 2020: új vízügyi hatóság létrehozása az öntözőkutak engedélyezésére Az öntözési célú engedély nélküli kutak engedélyezése és az új kutak bejelentése a megnevezett esetekben a T/13659 (2020) törvényjavaslat szerint a Nemzeti Földügyi Központon belül létrehozott öntözési igazgatási szervezetnél történik. A javaslat törvénybe iktatása ellen 2020. december 9-én a következő szakmai társadalmi szervezetek keresték meg ismét a jövő nemzedékek szószólóját: MHT, FAVA, MaVíz, MVE, IAH MNT, WWF MA, ME KGI, Geo-Log Kft., Pécsi Zöld Kör, valamint további 15 szakember, akik a saját nevükben írtá alá a közös nyilatkozatot. A jövő nemzedékek szószólója három külön dokumentumban figyelemfelhívással, közleménnyel és jogalkotási javaslattal él, de az Országgyűlés a törvényjavaslatot ennek ellenére elfogadta. A törvényjavaslat elfogadásával módosították a Vgtv-t (a 28/A. § tekintetében), amelynek értelmében létrehoztak egy újabb vízügyi (és vízvédelmi) hatóságot, az öntözési igazgatási szervet a Nemzeti Földügyi Központ keretén belül. Rossz döntésnek tartjuk a hatósági jogkörök további osztását, mert ez számos újabb koordinációs, vízkészlet-gazdálkodási és további ellenőrzési, kútszakmai problémát vet fel. Az öntözési hatósági feladatoknak csak egy része, azaz kizárólag a mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak kerültek át az új hatósághoz, az öntözőtelep nem, ezért aztán például egy felszín alatti vízre települt öntözőrendszer esetében két hatósági engedélyre van szükség, és két hatóság feladata az ellenőrzés is. A változtatás értelmében ráadásul a kutak egy része - meghatározott feltételeket teljesítő kutak létesítése - csak a hatóság által adott előzetes bejelentést követő jóváhagyáshoz kötött, nem vízjogi létesítési engedélyhez. Összefoglalóan a vizes szakmai társadalmi szervezetek a vízgazdálkodást negatívan befolyásoló jogszabályi változásokra különbözőképpen reagáltak, alapvetően a szakmai becsületükért küzdve:
