Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Liebe Pál, Kumánovics György, Rózsa Attila, Szongoth Gábor, Tahy Agnes, Szöllősi-Nagy András, Csiszár Endre, Pump Judit, Lénárt László: A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén. (Körkép és kórkép)
36 A kutakkal kapcsolatos problémák... Körkép és kórkép nyomásviszonyok, illetve az áramlási tér változása miatt lokálisan káros vízszintsüllyedések lépnek fel, például a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) területén, vagy ökológiai értéket is jelentő források apadnak el. A sík- és dombvidéki területeken elsősorban a talajvízszint alakulására kell figyelni, ami nem könnyű, mert ezt a hidrometeorológiai hatások, a területhasználat módjai, a felszíni vizek és építményeik is befolyásolják. Bizonytalanság lehet abban is, hogy mi a mozaikos elterjedésü növényzet szempontjából optimális talajvízszint és itt nem csak a FAVÖKO-ról, hanem egyéb mezőgazdasági területekről is szó van. A talajvízszint csökkenése egyes esetekben épületkárokhoz is vezet. Ebből a szempontból egyszerűsített szabály lehet, ha az emberi tevékenység hatását a természetes vízszintingadozáshoz képest elenyészőre korlátozzuk. A mélyebb rétegek nyomáscsökkenése jelzésértékű. A meglévő vízkivételeknél hozamcsökkenést, mélyebbről való szivattyúzást is okozhat, ami látszólag technikai-gazdasági kérdés, de valójában a felette lévő vízkészletek (esetenként már káros) csökkenésére utal. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotát számos szennyezőforrás veszélyezteti, különösen a sérülékeny területeken: a nyílt karsztokon valamint a talajvíz- és parti szűrésű vízbázisok területén. A szennyezőforrások egy része diffúz, nagy területre kiterjed: itt a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatra (trágyázás/nitrátosodás, növényvédő szerek/peszticidek) kell elsősorban gondolnunk. Továbbá a szennyezések között a csatornázatlan települések, nyaralótelepek említendők, főleg, ahol vezetékes vízellátás már kiépült, de szennyvízcsatorna még nincs. Sok helyen a szabálytalan házi szennyvíztárolók szennyezik a talajvizet és elrettentő példaként még a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetés is előfordulhat. Pontszerű szennyezőforrásként még mindig megemlítendők a szabálytalan hulladéklerakók és trágyatárolók a házikertekben, településeken és a mezőgazdasági üzemekben is. Az ipari hulladékokon és más ipari potenciális szennyezőforrásokon kívül itt a nem kellően rekultivált bányászati öregségi vizeket említhetjük. A tanulmány témája szempontjából fontos, hogy maguk a rosszul kiképzett, vagy ellenőrizetlen kutak is lehetnek szennyezőforrások, akár a felszínről történő szennyeződés bekerülése, akár a felszínközeli és mélyebb rétegek kútszerkezeten kívüli és belüli szabálytalan összekapcsolása, a szennyezett talajvíz mélyebbre jutásának meggyorsítása által. (Erre a 2. fejezetben részletesebben kitérünk.) A mennyiségi és minőségi állapot összefügghet: a mélyebb rétegek nyomáscsökkenése meggyorsítja a felszíni eredetű szennyezések leszivárgását is, a rétegeredetü szennyező komponenseket tartalmazó vizek keveredése is előfordulhat.
