Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 1. szám - Könyvismertetések - Sámsondi Kiss György: A Duna mégis összeköt. Ismerteti: Szöllősi-Nagy András

Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi I. füzet

129- akit a Szerző sokra tartott, ám ebbéli álláspontját a vizes szakma nem osztotta egyöntetűen - ezt írja a külügyminiszterhez címzett bizalmas magánlevelében: „Dr. Bakonyi Péter egy hordó sört követel rajtam fájdalomdíjként, hogy az én javaslatomra és a Te intézkedésedre részt kellett vegyen a mostani Pozsony-gvőri munkabizottságban, és annak hozzá nem értését el kellett szenvedje ... ”15

A baj BNV ügyekben mindig ott volt, hogy a viták vagy manipulálva voltak az elejétől kezdve, vagy mesterségesen elcsúsztak egymás mellett. Ezt régen úgy mondták, hogy „csúsztatás”. Amikor hajózásról esett szó például, akkor árvízvédelmi kérdésekkel zavarták össze az arra vonatkozó minden tudással nem rendelkező hajózási szakértőt, amikor egy árvédelmi szakembert interjúvoltak, akkor a kérdés az akvatikus ökológiáról szólt. Amikor vízi ökoszisztémákról, akkor nemzetközi jogra, vagy földrengésgenerálásra (no, ez volt minden szamárságok szamársága) terelték a vitát.16

15 Ugyanebben a levélben Hábel azt is megjegyzi, hogy: „... ne csak a szlovákokat szidjuk, a t. Kormány „köszönje meg az eredményt” dr. Hajósy Adrienne fizikusnak ... „Ragyogó tanácsokkal” látta el dr. Mádl Ferenc miniszter urat ... Sikeres volt egyéb romboló tevékenysége is. Véleményem szerint pszichiátriai orvosi felülvizsgálatra kellene küldeni ... ugyanakkor még mindig Mádl miniszter úr bizalmát élvezve, a Pozsonyban kezdődött és a Győrben folytatódó tárgyalásokon a delegáció helyettes vezetője, Vargha János informátora. ” (Verbatim, 389. old.)

16 Sajnálatos módon az szeizmicitással kapcsolatos és tudományos megalapozottságú érveken alapuló okfejtésüket a BNV ellenzők eleddig nem közölték. Bármennyire is kerestük a geofizikus-mérnök végzettségű dr. Hajósy Adrienne közleményeit a BNV hatásterületén előforduló földrengésekkel kapcsolatban - akár a Google, akár a Google Scholar keresőprogramokkal — legnagyobb sajnálatunkra nem leltünk egyetlen releváns vonatkozó szakmai publikációt se, hacsak nem tekintjük annak az Élet és Irodalomban megjelent két rövid hozzászólását (“Üveges szemek”, 2011, https://www.es.hu/cikk/2011-10-16/dr-hajosy-adrienne/uveges-szemek.html ill. “A vízlépcső haszna”, 2020, https://www.es.hu/szerzo/29960/dr-hajosy-adrienne), amelyekben viszont nem esik szó a BNV földrengéssel szembeni állékonyságáról. A kérdéskörről Mistéth Endre publikált extenzíven (L. pl.: „Erőtani méretezés valószínűségelméleti alapon”, 199 old., ÉTI, Budapest, 1974; ill. “A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága”, Vízügyi Közlemények, LXIX. évf., 1987/2. füzet, pp. 184-204). Bár közleményében számok is vannak és a közölt differenciálegyenletek, valamint az általa kidolgozott sztochasztikus méretezési eljárás kétségkívül nem könnyíti meg a laikus olvasó gyors megértési folyamatát, Mistéth mégis teljes mértékben felhasználta a 80-as években e területen rendelkezésre álló tudást és technológiát. Ennek az ellenkezője igaz a Hajósy Adrienne és Vargha János szerzőpáros jegyezte politikai pamfletre („Az elrabolt folyó - a Duna-ügy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága előtt. Duna Kör 1997” 24 old., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN nélkül) ugyanis abban egyetlen tudományosan megalapozott érv és/vagy következtetés sem található.