Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
3. Az 1970.évi Tisza-völgyi szakaszán és a Tisza-Szamos-Kraszna közben - 3.6. Fejlesztési munkák a Tisza-Szamos közének árvízvédelmi rendszerében az 1970. májusi árvizet követően
94 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz A Szamos-krasznaközi árvíztározó a két folyó közében helyezkedik el. Területe 51,1 km2, ahol 126 millió m3 víz tartható vissza. A víz beeresztésére a Szamos bal parti töltésébe Tunyogmatolcs alatt egy új 12 nyílású vízbeeresztő műtárgy épült, amely csúcsban másodpercenként 1000 m3 víznek a folyóból a tározóba való kivezetésére alkalmas. A tározó 2-3 nap alatt lesz feltölthető, a tározás időtartama 2-3 hétre tehető, majd a leürítés további 2-3 hetet vesz igénybe. Az elvégzett főbb munka- és anyagmennyiségek: mintegy 2,1 millió m3 földmunka, 25 ezer m3 vasbeton építmény 7001 acélszerkezet. Az építés kezdete 2012. május 23. volt, a kivitelezést 2014. november 20-án fejezték be. 36. kép. A Szamos-Kraszna közi tározó feltöltő műtárgya Tunyogmatolcsnál (FETIVIZIG) Az elmúlt évtizedekben közvetetten még egy körülmény járult hozzá a Szamosköz árvízvédelmi biztonságának növeléséhez. Romániában a Szamos Dés feletti szakaszán, a Kis- és Nagy Szamoson 1968-tól tározóépítési programot indítottak, amelynek létesítményeit 1975-től szakaszosan helyezték üzembe; a munkálatok az 1980-as évek végére fejeződtek be. Ezeknek a völgyzárógátas tározóknak a rendeltetése elsősorban a vízenergia-termeléshez szükséges vízvisszatartás volt, de van árvízszabályozó térfogatrészük is. Ezek a víztározók jelentős térfogatnak és elkészültük óta lényegesen befolyásolják a Szamos felső szakaszán kialakuló árhullámokat, kedvezően hatnak a Szamos magyarországi szakaszának árvízi viszonyaira is. E hatások számszerűsítésére azonban mindmáig nem került sor.
