Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése - 2.2. Az árvíz hidrológiai jellemzése, sajátosságai - 2.2.1. Az árvíz lefolyása

2. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hidrometeorológiai előzményei, hidrológiai jellemzése 33

Időköz

A Tisza vásárosnaményi

A Körösök torkolati

A Maros torkolati

A további mellékfolyók torkolati

A Tisza szegedi

szelvényéhez tartozó vízgyűjtőn, milliméter (köbkilométer)

Május 1-5.

3,1 (0,1)

3,7 (0,1)

10,0 (0,3)

4,0 (0,2)

5,1 (0,7)

6-10.

18,8 (0,6

11,2 (0,3)

6,7 (0,2)

12,1 (0,6)

12,3 (1,7)

11-15.

50,0(1,6)

11,2 (0,3)

30,0 (0,9)

4,0 (0,2)

21,6 (3,0)

16-20.

6,3 (0,2)

11,2 (0,3)

10,0 (0,3)

4,0 (0,2)

7,3 (1,0)

21-25.

25,0 (0,8)

11,2 (0,3)

26,7 (0,8)

6,1 (0,3)

16,0 (2,2)

26-31.

12,5 (0,4)

3,7 (0,1)

6,7 (0,2)

4,0 (0,2)

6,5 (0,9)

Június 1-5.

15,6 (0,5)

15,0 (0,4)

13,4 (0,4)

8,1 (0,4)

12,3 (1,7)

6-10.

9,4 (0,3)

11,2 (0,3)

16,7 (0,5)

6,1 (0,3)

10,1 (1,4)

11-15.

28,2 (0,9)

26,2 (0,7)

30,0 (0,9)

8,1 (0,4)

21,0 (2,9)

Összesen:

168,9 (5,4)

104,6 (2,8)

150,2 (4,5)

56,5 (2,8)

112,2 (15,5)

8. táblázat. A csapadék ötnaponkénti megoszlása a Tisza vízgyűjtőjében 1970. május 1. és június 15. között (Andó 1972)

2.2. Az árvíz lefolyása, hidrológiai jellemzése, sajátosságai

2.2.1. Az árvíz lefolyása

A február-április közötti időszak árhullámai

1970. február-június között a Tiszán öt - jól elkülöníthető - árhullám alakult ki (3. ábra). A medertározódás szempontjából jelentős első árhullám Tiszabecsnél február 1-én indult el és Szegednél február 20-án tetőzött 692 cm-rel. A második árhullám kezdete Tiszabecsnél március 3-ára tehető és az árhullám tetőzése Szegeden március 18-án 667 cm-rel következett be. A harmadik árhullám Tiszabecsnél március 24-én indult el és Szegeden április 23-án 843 cm-rel tetőzött. A folyamatosan érkező nagy vízhozam miatta a meder nem tudott kiürülni és a harmadik árhullámot követő völgyelés Szegednél már 718 cm-es vízállásnál előállt (Csoma-Szilágyi 1971).

A májusi árvíz

Az árvíz hidrometeorológiai előzményeinek előzőekben történt ismertetéséből kitűnt, hogy az egymást követő árhullámok a Közép- és az Alsó-Tiszán egymásra torlódtak, megtöltötték a medret és így a május 12-13-i esőzés idején Tokajtól lefelé lassan apadó vízállások voltak, a mederteltség 50-60%-os volt. Hasonló