Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
1. A Tisza vízgyűjtője, ármentesítése és árvizei - 1.3. Az 1970. előtti Tisza-völgyi árvizek története
1. A Tisza vízgyűjtője, ármentesítése és árvizei 23 2. táblázat. A nagyobb tiszai árvizek és a Tisza-völgyi ármentesítés fejlődése (Károlyi 1971) Év Ármentesített terület nagysága Ebből az árvíz által elöntött ... ** terület Megvédett terület A megvédett terület Az árvízszint magassága Szegednél a mentesített ártér az ossz tiszai , , *** ártér hektárban %-ában cm 1855* 264 000 107 750 156 400 59.3 13 687 1860 669 400 194 400 475 000 71 39.5 670 1867 731 500 94 800 626 700 86.9 52.2 722 1876 812 000 52 150 759 850 93.6 63.5 786 1879 821 000 31 000 781 000 96.2 65.9 806 1881 875 000 56 900 818 100 93.5 68.2 845 1888 1 050 000 120 000 930 000 88.3 77.5 847 1895 1 050 000 29 000 1 021 000 98 87 884 1919 1 050 000 1 050 000 100 87.5 916 1932 1 050 000 1 050 000 100 87.5 923 1970 1 080 000-1 080 000 100**** 90 961 Megjegyzések: * Becsült adatok. ** A még nem mentesített területek vízborítása nélkül. *** A Tisza által közvetlenül veszélyeztetett ártér Magyarország területén (a mellékfolyók nélkül) kereken 1 200 000 hektárra becsülhető. **** A Felső-Tisza mellékfolyóinak árvízi elöntése nélkül. A 3. táblázatban összefoglaltuk a kilenc fontosabb tiszai vízmércén az 1876- 1970. közötti 12 árhullámnál észlelt jégmentes tetőző (NV) és legnagyobb tetőző vízszinteket (LNV). Az LNV növekedése - a záhonyi szelvény kivételével - már az 1970-ig eltel 96 évben is jelentős volt, az utóbbi 50 évben pedig még intenzívebbé vált. Hasonló képet mutatnak a hét jelentősebb tiszai mellékfolyó) 1881-1970. közötti 16 árhullámának (4. táblázat), valamint a Körösök kilenc szelvényére összegyűjtött 9 árhullámnak az adatai is (5. táblázat) (Szlávik 1982, 2003, 2007, 2014a, 2014b).
