Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
Forrásmunkák - Összefoglaló
AZ 1970. EVI TISZA-VOLGYI ÁRVÍZ ÖSSZEFOGLALÓ Az 1970. évi árvíz nem csak a Tisza-völgy addigi legnagyobb ilyen eseménye volt, de országosan is kiemelkedett az árvízvédekezések sorából. Hevessége, mérete és az elhárításra felvonultatott erők lényegesen meghaladták az 1965. évi emlékezetes nagy dunai árvíz és az ellene való védekezés méreteit is. A Tiszán és még inkább a mellékfolyókon a védekezés időelőnye is összehasonlíthatatlanul kisebb volt, mint a dunai árvíznél. 1971-72-ben két szakfolyóirat különszámában, egy országos konferencia tanulmánykötetében és egy további kiadványban 97 szerző összesen 106 tanulmányban dolgozta fel igen alaposan, részletesen az árvíz eseménytörténetét, lefolyását, tanulságait és tapasztalatait. E kiadványok azonban ma már alig-alig hozzáférhetőek. Ezt követően, az elmúlt csaknem fél évszázadban ugyanakkor nem készült átfogó, összegző elemzés, áttekintés e korszakos jelentőségű tiszai árvízről, amely a tanulságokat és tapasztalatokat az elmúlt évtizedek árvízi történéseire is figyelemmel, de a napjaink szempontjából is értékelhető, alkalmazható, felhasználható formában mutatná be. Erre is tekintettel a jelen tanulmányt hiánypótlónak tekintjük és a célunk, hogy nyomtatott és digitális formában a lehető legszélesebb körben eljusson a hazai árvízvédelem mai közreműködőihez. Dégen Imre, a magyar vízügyi szolgálat legendás vezetője volt 1954-1974 között. Kormánybiztosként irányította pl. az 1956-os dunai jeges árvizet, az 1965. évi Duna-völgyi és az 1970. évi Tisza-völgyi árvizek elleni védekezést. Az ő értékelő mondatait idézzük: ,,4 hazai árvízvédekezés történetében még soha nem kellett olyan súlyos árvíz ellen küzdeniink és olyan nagy emberi, anyagi, gépi erőket, szervezettséget mozgósítanunk, mintáz 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elhárítására." Egyidejű védekezés folyt szinte a teljes Tisza-völgyben. Az egyidejűleg védett szakasz maximális hossza 2800 km volt. Összehasonlításul: 1965-ben a Duna mentén 1000 km hosszú szakaszon kellett védekezni, de egyidejűleg legfeljebb 3- 400 km-en folyt a védekezés. A 2800 km-ből 1400 km hosszban magassági, illetve keresztmetszeti hiány volt. 150 km hosszban kellett nyúlgátat építeni, kereken 110 km hosszban végeztek töltéserősítést, 180 km hosszban lokalizáló töltéseket építettek. A hazai árvízvédelem történetében első ízben került sor a síkvidéki árvíztározás „üzemszerű” alkalmazására (a Berettyón) és ez a módszer az eltelt 50 év alatt a hazai árvízvédekezés egyik legfontosabb, bejáratott módszerévé vált. Az árvíz 125 napig tartott, számos védelmi szakaszon 103 napig tartó III. fokú
