Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
8. Árvízvédekezés a Maros mentén és a Tisza alsó szakaszán - 8.2. Védekezés a Tisza alsó szakaszán
142 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz II. Árvízvédelmi Körzet (Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség) Ehhez a körzethez 146,4 km fővédvonal tartozott: a Maros jobb parti védtöltése az országhatártól a torkolatig, a Tisza bal parti védtöltése Mártélytól a Maros torkolatáig, a Sámson-apátfalvi főcsatorna és a Királyhegyesi főcsatorna egy szakaszának mindkét oldali töltése (28. ábra). A védett mélyártér területe 1 090 km2, a két városban (Makó és Hódmezővásárhely) és hét községben élő lakosság 98 000 fő volt. Ebben az árvízvédelmi körzetben három kiemelten veszélyes védekezési helyszín volt: a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna torkolati szakasza, a híressé vált makói „nagybuzgár ” (ezeket a 8.1. fejezetben ismertettük), valamit a nem kevésbé híressé vált körtvélyesi talajfolyás, sárfolyás. Május 31-én a Tisza bal parti töltésénél lévő Körtvélyesi szivattyútelep fölött levő Kardos tanya - a töltéstől kb. 30 m-re lévő - ásott kútja melletti vályoggödör kitüremkedett. Tekintve, hogy az ásott kútból a víz terepszinten túlfolyt, kezdődő buzgárra gyanakodtak, ezért úgy a kutat, mint a gödröt külön-külön töltéssel vették körül. Az ellennyomás biztosítására a körülvett gödörbe vizet szivattyúztak. Figyelmeztető jel volt, hogy a körülvett kútban a víz szintje a terep fölé 1,2 m-re emelkedett. További jelenségek is várhatók voltak. Június 3-án a késő esti órákban az örház és a szivattyútelep közötti mintegy 400 m-es szakaszon a terep több helyen felszakadt és a réseken sürü szürkés anyag folyt ki. Azonnal bordás homokzsákterhelést kezdtek építeni. Ehhez hatalmas apparátussal (200 tehergépkocsival) megindították az anyagszállítást, amely azonban rövidesen leállt, mert az esőzés miatt a töltés járhatatlanná vált. A szállítást vízi úton, honvédségi pontonokon igénybevételével végezték el. A leterhelés másfél nap alatt elkészült, s bár a helyzet labilis volt, további talajmozgásra nem került sor. 67. kép. „Sárfolyás’’ a Tisza bal partján, a körtvélyesi szivattyútelepnél. Háttérben: készül a homokterhelés, illetve megtámasztás (Karászi 1971)
