Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
8. Árvízvédekezés a Maros mentén és a Tisza alsó szakaszán - 8.1. A Maros-menti védekezés
134 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz gondjait Hódmezővásárhely és Szeged lakói által küldött segélycsomagok és adományok enyhítették, amiket hajókon juttattak el Makóra. A lakóházak egyharmada megrongálódott, 746 ház romba dőlt és két ember meghalt. A sópajtákban feloldódott 10 600 mázsa só, ami meghaladta a makói sóház körzetéhez tartozó terület fél évi sószükségletét. Az 1821-es árvíz hatására 4-5 millió szőlőtövet vágtak ki. Helyüket veteményeskertek vették át, amelyekben nagyarányú hagymatermesztés indult meg. így az árvíz után töredékére zsugorodott a szőlőskertek nagysága, viszont létrejött a világszerte ismert és kedvelt makói vöröshagyma, a város legismertebb nevezetessége (Tóth 1971, Fejér 2001). Az árvízvédekezésre igénybe nem vehető lakosság (idősek, gyermekek, nők) elszállítása már május 20-án megkezdődött. 20-án éjszaka Hódmezővásárhelyre telepítették a makói kórházat, a szociális otthont, a gyermekotthont, a gyógypedagógiai intézetet. A hat településről és a környező tanyákról összesen 18 000 embert telepítettek ki a május 22-re virradó éjszakán. A kitelepítést vonattal, autóbuszokkal és tehergépkocsikkal hajtották végre; Szombathelyről, Tapolcáról, Veszprémből, Pécsről és Tatabányáról is érkeztek gépkocsik. Saját járművén, vagy szállítóeszközén kb. 2 500 fő hagyta el a várost. A kitelepítettek többsége - mintegy 16 000 fő - Hódmezővásárhelyre került, de Szentes és több község is fogadott be menekülteket. A munkabíró lakosokat közmunkára vették igénybe. A nagy szervezettséggel és példás fegyelemmel végrehajtott intézkedés az Alsó-Tisza vidéki árvízvédekezés fontos mérföldköve és eredményes intézkedése volt. Makó, az öt község és a Maros két parti területe nem került elöntés alá, így csaknem két hét után, június 3-4-én a lakosságot visszatelepítették (.Berta- Bienacki 2010, Paczuk 1972, Erdei 1970). Lokalizációs előkészületek AMaros jobb partján kialakult rendkívüli árvízvédelmi helyzet, ill. egy esetlegesen bekövetkező Maros-torkolat közeli Maros jobb parti, vagy Tisza bal parti töltésszakadásból eredő árvízi elöntés lokalizálása, a kiömlő víz kivédése szükségessé tette lokalizációs töltés építését, különösen Makó védelme érdekében. A lokalizációs töltés a Maros jobb parti védtöltés 14+100 km-es szelvényétől indult ki és a makó-hódmezővásárhelyi vasútvonaltól keletre kötött be a magaspartba, és folyamatos, összefüggő védvonalat alkotott. A lokalizációs töltésbe 135 000 m3 földet építettek be. Vizsgálták egy Maros bal parti töltésszakadás esetére a meglévő, vagy kialakítható lokalizációs lehetőségeket, valamint egy román területen bekövetkező, ugyancsak Maros bal parti szakadás lokalizálásának lehetőségét is, Újszeged védelme érdekében.
