Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
1. A Tisza vízgyűjtője, ármentesítése és árvizei - 1.1. A Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területe
10 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz Labore (130 km, 8 561 km2); Ondava (106 km, 1 330 km2) és Tapoly (116 km, 1518 km2). Az Ondava és a Tapoly összefolyásával képződő folyóág a Kisbodrog (33 km, 494 km2 saját vízgyűjtővel), ahol ez egyesül a Latorcával, onnan nevezik Bodrognak. Ez még további 65 km-t tesz meg Tokajig, ahol a Tiszába ömlik. Alsó kanyargós szakasza valamikor a Tiszának is medre volt, amelynek hajdani nyomait a Bodrogköz északi részén a Karosa és a Tice ér őrzi. Korábbi 76 km-es magyarországi alsó szakaszát nyolc átvágással 50 km-re rövidítették, s ezzel árvizeinek levonulását meggyorsították. A nagy eséssel összefutó forráságak azonban így is erős vízszintingadozást okoznak. A Bodrog elnevezése valószínűleg a magyar bodor névszó családjába tartozik és tulajdonképpeni jelentése „hullámos, nem sima víztükrű folyó". A Sajó a Tisza jobb oldali mellékfolyója. Hossza: 229 km, vízgyűjtő területe: 12 708 km2 (ebből Magyarországon: 124 km és 5 214 km2 ). Bánréve közelében éri el Magyarországot. A Miskolci-síkon egyesül a hosszabb (282 km) és vele egyenrangú vízszállítású, összesen 5 436 km2 vízgyűjtőjü Hernáddal (magyarországi szakasza 110 km, vízgyűjtő területe 1 011 km2). A Sajó Tiszaújváros mellett ömlik a Tiszába. A folyó nevének első írásos emléke 1150 körűire tehető, Anonymus Gestájában Soyou-kévA szerepel. Jelentését a só és a régies jó (, folyó") szavak összetétele adja meg. A Hernád elnevezése a folyó szlovák nevéből (Hornád) ered, a szepesi német ben a Kundert névváltozat használatos. Germán eredetű szó, jelentése: „magasan levő irtvány”. A Zagyva a Tisza jobb oldali mellékfolyója, az Északi-középhegység és az Alföld területén. Hossza: 179 km, vízgyűjtő területe: 5 677 km2. Salgótarjántól keletre ered, a Mátra és a Cserhát közötti völgyben folyik dél felé, az Alföldön délkeleti irányba fordul, a Jászságon keresztülhaladva Szolnoknál torkollik a Tiszába. Nevének első írásos emléke 1150 körűire tehető, Anonymus Gestájában Zogeuaként szerepel. Szláv eredetű szó, töve az ősszláv sodja {„korom"), amelyet sötét vizű folyók jelölésére használtak. A magyarba egy szláv régies kifejezés (Sadzava) kerülhetett át. A Hármas-Körös a Tisza bal oldali mellékfolyója. Forráságai (a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös) Erdélyben erednek. Doboztól délkeletre (Szanazugnál) egyesül a Fehér- és a Fekete-Körös, innen 37 km hosszan Kettős-Körös néven folyik a Sebes- Körössel való találkozásig (Körösladánytól délnyugatra), majd FLármas-Körös néven fut 91 km-t Csongrádig, a Tiszáig. A. Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös teljes hossza 363 km, vízgyűjtő területe: 27 537 km2, ebből 12 931 km2 esik Magyarország területére. Jobb oldali mellékfolyója a Berettyó, a Sebes-Körösbe torkollik.
