Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból

76

Kvassay Jenő: Vízgazdasági politikánk

262

A talajjavítási munkálatok, nevezetesen a gazdasági lecsapolások, talajcsövezések és öntözések terén évről-évre fokozódó fejlődés és haladás tapasztalható és jelentékeny nagyságúak már azok a területek, melyek alig használható vagy teljesen hasznavehetetlen állapotokból hasznotbajtó, belterjes gazdasági megmű- velhetés színvonalára emeltettek.

Az 1879—1913. óv végéig befejezett lecsapolás 1.152,000, a talajcsövezés 40,850, az öntözés 25,500 kát. holdat tesz ki.

Ha ezekkel az adatokkal szemben vizsgáljuk, hogy e téren mi feladat vár még reánk, azt a következőkben foglalhatjuk egybe:

1. Az ármentesítések és vele kapcsolatos belvízlevezetések nagyban és egészben befejezésükhöz közel állanak, a kiegészítő és pótmunkálatok végrehajtása pedig a társulatok részéről legnagyobb részben biztosítottnak tekinthető.

A még nem ármentesített terület a Duna-Tisza völgyében összesen 230,000 kát. holdat tesz ki, mely területeknek munkálatba vétele semmiféle nagyobb nehézséggel nem jár, mert az ide vonatkozó tervek elkészültek, csakis az érdekelteknek társulattá alakulására van szükség. Az ármentésítő társulatok költségeinek beszerzése a törvényes intézkedések következtében biztosítva vaD.

2. A lecsapolások és nem állami kezelés alatt álló folyók és patakok rendezése az 1914, évi XXXVIII. t.-c. keretében talál nagyrészben megoldást, ameny- nyiben e czélra évenkint három millió korona van előirányozva állami segélyezés ezímén.

Nagy nehézséget okozott e téren a végrehajtott munkálatoknak fentartása, amennyiben e nehézségek törvényhozási intézkedéseket kívántak, részben az érintett törvényczikkel, részben a vízjogi törvény módosításáról szóló 1913. évi XVIII. t.-czikkel lettek megoldva. Általános tapasztalata a vízügyi szolgálatnak, hogy a magyar gazdaközönséget könnyebb új munkálatokra megnyerni, mint a már meglevőknek kellő fentartását velük szemben biztosítani.

3. A talajesövezések és öntözések, mint a szó szorosabb értelmében vett talajjavítások terén a haladás igen lassú, amellett az öntözésekkel elért eredmény sem kielégítő, amennyiben a trágyázás és kezelés körül a gazdaközönség nagy részénél hiányzik a kellő gondosság, daczára annak, hogy ez irányban a szükséges útmutatás és irányítás megadására nézve intézményszerűen a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás és aradi kirendeltsége áll az érdekeltek rendelkezésére.

Emellett az öntözéseket a kormány jelentékeny segélyekkel is támogatja (az évi költségvetésbe felvett összeg 259,000 K); amennyiben a befektetési költségeknek felét 10 évi részletben nyújtja a gazdáknak. A 10 évi részletben való kifizetést abból a tapasztalatból kiindulva kellett életbe léptetni, nehogy a trágyázást és kezelést elhanyagolják, vagyis a berendezett területek legalább 10 éven állandó felügyelet alatt álljanak.

Az öntözések összes neménél, rétöntözés, rizstermelés (mintegy 1000 — 1500 hold), közönséges és bolgárkertészet, igen kevés kivétellel, egyaránt érezhető a kezelés és fentartás körüli gondosság panaszolt hiánya.

Legújabb időben, kivált a zöldségtermesztés terén elért óriási eredmények és a múlt évi rendkívüli szárazság ismét az öntözések felé terelték a gazdák érdeklődését, azonban kérdés, hogy a viszonyok változtával ez irányban nem fognak-e az eddigi tapasztalatok ismétlődni.