Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból

Vízügyi Közlemények 1915. 5. évfolyam, 5. füzet, 97-103. oldal 71 terhére is engedélyezni, tekintve az öntözéseknek hazai gazdálkodásunkra kiváló fontosságát». A javaslat elfogadtatván, ezen idő óta az országos növénytermelési kísérleti állomás intézi ez öntözések és így a székes Öntözések ügyeit is. • Majdnem ugyanabban az időben, midőn nálunk a székestalajoknak öntözésé- vei kezdettünk foglalkozni, Észak-Amerikában hasonló kisérletek folytak. Thomas Austill vegyész 1870-ben tett kísérletei alapján kimondták, hogy «öntözéssel az összes sósterületek termékenynyé válnak». Azonban ezzel a kérdéssel legbehatóbban Kaliforniában E: W. Eilgard a Sacramentoban levő kísérleti állomás igazgatója foglalkozott és 1886-ban egy kis könyvet adott közzé, mely az összes ez irányban Kaliforniában. és másutt .tett kisérletek és munkák eredményét ismerteti.*) Hílgard a sós területek javítására szolgáló módokat a következőkben fog­lalja össze. , 1. A legtartósabb javításmódja az alkáli talajoknak, a szikes területeknek, káros sók kilúgozásában áll: ezt vagy elárasztással, vagy csatornázással, vagy ha lehetséges alagesövezéssel érhetjük el. Az alagcsövezés különösen a tenger­parti részeken dívik, a hol a. tenger sós vize magas töltésekkel van elzárva a szárazföldtől. Magasabban fekvő elszórt sós foltok egyszerű alagesövezéssel is meg volnának javíthatók, mert az eső és hóié az alagesöveken keresztül elvinné a kioldott sókat Ilyen foltok, ha a feles sómennyiségtől megszabadulnak, rendkívüli termé­kenységet tanúsítanak. Sokkal nehezebb eredményt akkor elérni, ha egy pár láb- nyira a felszín alatt sós réteg fekszik s a vidék sík fekvésű; ekkor a bajon csak könnyíthetünk, de megszüntetni nem tudjuk. Ha a talaj nem túlságos sós és a benne foglalt sók nagyobb része neutrá­lis természetű, akkor már többszöri mély szántás is igen nagy hatást fog mutatni. A sók által okozott károk tíz esetben kilenczben a sóknak a felszín alatt való összegyülemléséből erednek. Ha egy sós folt talajának sótartalmát különböző mélységben vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk, hogy a talaj az első hüvelyknyi mélységben ötször-hatszor annyi sót tartalmaz, mint az alantabb fekvő rétegek, vagy az altalaj. A felső kéreg nagyon gyakran tiszta alkáli, s így nem csoda, ha a szárat vagy a gyökér koronáját megroncsolja, s ha nem is ölt meg a növényt, de nagyon gyengíti. Ebből az következik, hogy az első teendő a javítás­kor, a sók felszínalatti összegyülemlését megakadályozni, más szóval a szikes- talaj felszíni párolgását, amennyire csak lehet, meggátolni Az első feltétel tehát a kéreg-keletkezés elhárítására a talajt sokszori mély szántással laza, porbanyós állapotban tartani. A növények levelei által elpárologtatott nedvesség nem hoz fel annyi alká­liét, hogy kárt tehetne. A kaliforniai, sós területeknek több mint a fele része, melyet Dem mernek mívelés alá venni, nem kívánna mást, hogy termő legyen, mint mély szántást és a talaj porhanyós állapotban való tartását. Csak a leg­rosszabb esetekben volna a gazda más javítómódszerre utalva. Mély mívelés segítségével a tengerpart sóval telített részein sokszor a gumós *) Szfkestalajok öntözése és alagcsövezése. Hilqaril tanár. Fordította Treitz Péter agrogeo- logus 1S94 OMGE. könyvkiadó vállalata.

Next

/
Thumbnails
Contents