Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból
64 Kvassay Jenő: A budapesti körcsatorna A második, bonyolultabb eljárás az értéknövekedés adójának behozatalában áll. Iiz adó nem csupán a hajózó csatornákra vonatkozik, hanem minden oly közműre, városrendezésre stb., melyekből a szomszédos telkekre nézve értékemelkedés áll elő. Poroszországban 1907. év végéig már mintegy 300 községben hozták be az értéknövekedés adóját. Az idevonatkozó helyi tanulmányok és vizsgálatok alapján Poroszországban arra az eredményre jutottak, hogy a csatornaépítéskor az értéknövekedés adója a tényleg elért értéktöbbletnek 25%-ában volna megállapítható. A budapesti körcsatorna részletes költségelőirányzata. A budapesti köresatorna költségeit két részre osztottuk a szerint, a mint a soroksári medenczéből kiinduló budapest—szolnoki csatorna tervére vagy a Rákos-patak völgyéből hozzá csatlakozó ágra vonatkoznak. A budapest—szolnoki csatorna tervébe beléillő szakasznak költsége 17 millió korona, a kisajátítás költségén kívül. A kisajátítás költségét azért mellőztük, mert a csatorna építéséhez szükséges területek legnagyobb része a székesfőváros tulajdonában levő erdöövre esik, másik része pedig a Rákos-patak szabályozásával kapcsolatos és mert az ide vonatkozó összegeket a székesfőváros sokkal biztosabb alapon tudja kiszámítani, mint azt mi tehetnék, annál inkább, mert eme költségek nagysága attól az időponttól is függ, melyben a kisajátítást végrehajtják; minél későbbre húzódik, annál nagyobbak lesznek nemcsak a terület, hanem az időközben esetleg emelendő építmények megváltás-árai is. A körcsatornára vonatkozóan ugyanazokat a méreteket és normáliákat fogadták el, a melyeket a kereskedelemügyi minisztérium által közzétett «Adatok» a Duna—Tisza-csatornára megállapítottak. E méretek és normáliák megfelelnek a mai modern csatornák feltételeinek és egyúttal azonosak azokkal a berendezésekkel, melyeket a földmívelésiigyi miniszter az 1908. XLIX. t.-czikkben az új viziberuházásokra megállapított és a Bégén és Kőrösön már megelőzően is alkalmazott. Az épitőköltségek különösen a hajózó csegékre és gőzerőre tervezett szivattyú- kelepekre nézve aránylag oly magasan vannak megállapítva, hogy az ott elérendő- megtakarítások (különösen a vízerővel előállítandó villamos szivattyúknál*) az egyéb tételeknél esetleg felmerülő többköltségeket biztosan fedezni fogják, szóval a körcsatorna az előirányzott összegekből a mai drágább építőviszonyok közepeit is létesíthető, azonban hozzászámítandók a mindenkori kisajátító költségek.. Különben a költségek tételenkint a következők: I. A soroksári medenczétöl kiinduló 11 km. ágra. I. A kisajátítandó terület 320 k. hold ................. — — II. Földmunka: a) földmunka 2,895.000 ms á 80 fillér.................. 2,316.000 K b) tömítömunka a hosszúság arányában .............. 194.000 « *) A soroksári Dunaág rendezését olyképen viszik keresztül, hogy mind a felső, mind az alsó torkolatnál egy-egy vízlépcső áll elő; e vízlépcsők költsége az építőösszegben már benne van, vagyis a körcsatoinát nem terhelné. Az előállítható villamos áram évenkint átlag 10 millió kilowatt-óra, a mi elégséges mind a szivattyúk hajtására, mind a villamos vontatás czéljaira.
