Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból

Vízügyi Közlemények, XV. filzet, 1902

47

De nem voltak a végzett nagy megrövidítések a befogadó föfolyókra a hordalék dolgában sem káros hatással, mert a mellékfolyók hordaléka nem zúdul oly mértékben a föfolyóba, hogy vízjárását megrontaná.

Mint már említettük, mind a Duna, mind a Tisza völgyében a szabályozott jelentősebb mellékfolyóknak egyike sem hoz kavicsot, vagy durva hordalékot a föfolyóba. — Ezen kedvező jelenség nélkül a végzett nagymérvű megrövidítések aligha lennének oly kedvező hatással a föfolyókra. — E szempontból még a legtöbb kifogás alá a Maros eshetik, mely a Tiszába jelentékeny mennyiségű durva homokot hoz, a melyen a folyó felső völgyében előforduló kiterjedt vízmosások és kopár területek megkötésével és beerdösítésével lehet csak segíteni, mely irányban az intézkedések már meg is indultak.

Ha a végzett munkálatoknak hatását nem a folyórendszerre, hanem tisztán az illető folyók vízjárására vonatkozólag kutatjuk, ezt a következőkben foglaljuk egybe:

1. A Duna medrében végzett rendszeres folyószabályozások rendkívül kedvező hatással voltak a jégtorlódások képződésének megakadályozására és a jégzajlások levonulására.

Hogy ez mily nagy előny, kitűnik abból, hogy a jégtorlódásos és jégtorlódás nélküli legmagasabb árvizek között a következő különbségek vannak:

Pozsonvnál _ _ 9 82 m. 7.70 m. — 2.12 m.

Komáromnál... ... 7*58 « 6'86 « — 072 «

Esztergomnál ... 8'92 « 722 « — 1'70 «

Budapestnél___ ... 986 « 7*27 « — 2'09 «

Paksnál _ ... ... 806 « 652 « — 1*54 «

2. A rendszeres szabályozás következtében a kisvizek mélysége növekedett és igy a szabályozott folyókon, vagy folyószakaszokon a hajózó út nagymértékben megjavult.

Ez irányú munkálatokat legnagyobb kiterjedésben a Dunán, az alsó Tiszán, a Dráván és Száván hajtottak végre.

3. A végrehajtott nagymérvű átvágások következtében a folyónak esése megnövekedett, mi ismét a meder beágyazását és a kisvizek színének sülyedését vonta maga után.

Kivételt képez a Bodrog és a Maros vízszerkezete, melyeknek egy aránylag rövid szakaszán mederemelkedés és vele kapcsolatban kisvízszin- emelkedés állott elő.

4. A végrehajtott nagymérvű átvágások mellett is a kapcsolatos töltésemelések következtében a nagyvizek szine határozottan és jelentékenyen emelkedett, mely kivált a Tisza vízrendszerében tetemes méreteket ért el.

Kivételt csak az egyes nagyobb esésű folyók felsőbb szakaszai képeznek, hol a meder nagymérvű beágyazása következtében nem csupán a