Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból
38 Kvassay Jenő: A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon Az átvágások hatása a Tiszára nézve külön nem mutatható ki, mert kiképzödésük későbbi időre esik, mint a töltések kiépítése. Azonban remélhető, hogy az átvágások kiké]tzödésévei és a folyó beágyazásával bizonyos mértékig az árvízszin sülyedése fog bekövetkezni, mint ezt a Drávánál és Marosnál látni fogjuk, habár a Tisza alsó és középső szakaszán ez iránt vérmes reményeket nem lehet és nem is szabad táplálnunk. Az árvizeinek ily jelentékeny emelkedése a terepnek rendkívül csekély esése mellett a töltések esetleges átszakításával természetesen olyan területeket is fenyeget, a melyek ezelőtt az árvizek járásának nem voltak kitéve. — És miután ez tényleg nagy mértékben be is következett és az állam a töltések emeléséből és erősítéséből eredő terheket nem akarta elvállalni, a törvény mondotta ki, hogy mindazok a területek, melyek az előállott magasabb vízszintöl fenyegetve vannak — tekintet nélkül arra, hogy azelőtt el voltak-e árasztva, vagy nem — az árvédelmi munkálatokhoz hozzájárulni tartoznak. Ezen és egyéb segítségek mellett a kezdetben alacsony és gyenge töltéseket a megfelelő méretekre építették ki és a magyar Alföld töltései minden tekintetben sorakozhatnak a hollandi, franczia és olasz hasopnemü munkálatokhoz. A magasabb árvizekkel veszélyeztetett városokat és községeket pedig részben körtöltésekkel vették körül. A kisvizeknek a szine az egész vonalon jelentékenyen alászállott, mint ez a mellékelt táblázatból világosan kitűnik, jeléül annak, hogy a magasabb vízszinböl származó nagyobb sebesség a medret kiképezte és az ez irányban tett kiterjedt felvételekből és folytonosan folyamatban levő nyilvántartásból kitűnik, hogy a folyőnak ezen munkája nem szünetel, sőt éppen az átvágásoknak kiképzödésével fog a kellő mértékben érvényesülni. Számokban kifejezve a kisvízszín sülyedése az 1842. és 1890/91. évekre vonatkoztatva a főbb mérczéken a következő: T.-Ujluk ... ..... ... 75 cm. Tisza-Beö ... ... ... 62 cm Mező-Vári ... ... 132 « Szolnok .......... 100 « V.-Namény 115 (C Tisza-Ugh ... ... ... 170 « Záhony_ ... ... ... 162 « Csongrád_ .... ... 160 « Dombrád.................... 110 « Mindszent _ .... ... 109 « Tokaj __ ... ... ... 70 (c Szeged ... ........... 115 (C Takta-Kenéz ... 150 (c Zenta ... .......... ... 81 « Tisza-Keszi ... _ ... 107 (c Török-Becse ............ 128 (C Tisza-Füred 45 (C Titel __ _ __ __ 0 cc Az árhullámok levonulásának idejét a szabályozás előtt és után a következő táblázat tünteti elő:
