Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból
Vízügyi Közlemények, XV. filzet, 1902 29 Az óriási kiterjedésű és csekély esésű árterekről a kiöntött vizek csak lassan húzódtak le, miért is a folyók szabályozásánál a fötörekvés oda irányult, hogy esésüket mesterségesen növeljék, amit az átvágásokkal, a folyó útjának megrövidítésével értek el; más részről az átvágások arra is szolgáltak, hogy töltésekkel közelebb lehessen a nagy kanyarulatokban mozgó folyókhoz férni és igy kevesebb költséggel nagyobb területeket mentesíteni. A folyó partjaihoz való közeljutást ezenkívül még az a körülmény is szükségessé tette, hogy a folyók partjai jelentékenyen magasabbak voltak, mint a hátrább fekvő terület és igy ott kevesebb költséggel lehetett a töltéseket megépíteni. Mint az alábbiakban részletesen ki fogjuk mutatni, a jelentékenyebb folyókon végrehajtott átvágások száma és a megrövidülés aránya oly nagy, melyhez foghatót az összes folyószabályozások történetében hiába keresnénk. Vannak folyók, melyek hossza ma közel fele, sőt egy harmada az eredeti hosszúságnak, szóval a magyarországi folyóknak nagy részét valóságos csatornává alakították át. A folyószabályozások terén a nagyobb mozgalmak a 19. század első felében kezdődtek, habár vannak igen jelentékeny munkálatok, melyeket már a 18. században hajtottak végre. Rendszeres felvételek történtek a folyók esésére, keresztszelvényeire, emésztésére nézve, vízmérczéket állítottak fel és egyúttal az árvizektől elöntött területeket is részletesen felmérték. 1850—1879-ig — részben a politikai viszonyok miatt — a tevékenységben rendszeresség nem volt; csakis az 1879. évben bekövetkezett szegedi katasztrófa után kezdetlek újból a vízügyekre oly gondot fordítani, a mint az ország valódi érdeke megkívánta. A műszaki szolgálatot nagy mértékben kiterjesztették, több Ízben átszervezték, az állami munkálatokra fordított dotációt emelték és az összes jelentékenyebb folyók szabályozására az egész folyót felplelö rendszeres terveket dolgoztak ki egészen modern alapokon, melyek értelmében a munkálatok most vannak folyamatban és a legközelebbi 10 év alatt jutnak befejezésre. Kezdetben csak a töltések építésére vetettek súlyt, melyeket nem az állam, hanem egyes társulatok hajtottak végre a saját költségükön (356 millió korona); az állam ezzel szemben a hajózható folyókon az átvágások kiemelését vállalta magára. Az átvágásokat nem teljes szelvényben emelték ki, hanem a körülményekhez képest kisebb-nagyobb csatornákat létesítettek, melyek teljes anyamederré kiképzését magára a folyóra bízták. Az átvágások egyrészén a folyó ezen munkát csakugyan végrehajtotta, mig másoknál a bővülés igen lassan haladt előre, sőt egyes, átvá
