Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Fejér László: Kvassay Jenő szerepe a magyar vízgazdálkodás történetében
14 Fejér László Kvassaynak, mint a törvényjavaslat előadójának4, jelentős szerepe volt abban, hogy a jogi szabályozás ne csak a vizek kártételei elleni közös védekezést segítse elő, hanem az új igényeknek megfelelően a vízrendezések, vízhasznosítások terén is kedvező helyzetet teremtsen, s kellő közigazgatási szigorral járjon el a kihágások megtorlása terén is. A vízimunkák tekintetében a gazdasági hasznosság előnyben részesítése is nagyon fontos alapelvként húzódik végig a törvény szövetén, tehát, hogy a vizek és a bennük lévő potenciális erő gazdaságilag a lehető legnagyobb mértékben kihasználható legyen. A vízjogi törvény meghatározta a folyammémöki és a kultúrmérnöki hivatalok feladatait, de vélhetően a kétféle hivatal eltérő tárcairányítása következtében időnként nézeteltérés alakult ki a nagyobb hagyományokra tekintő folyammérnöki szolgálat, és a viszonylag frissen szervezett kultúrmérnöki hivatalok munkatársai között abban a kérdésben, vajon a vízgyűjtő területeken végzett vízrendezési, patakszabályozási munkák befolyásolták-e a Tisza vízállásait? ,/l kultúrmérnöki munkálatok technikai szempontból ... nem lehettek káros hatással a hazai folyószabályozásokra, de éppen úgy nem lehetséges, hogy a vízjogi törvény által teremtett helyzet, vagyis a vízi ügyeknek két ministerium hatáskörébe való utalása az ármentesítés kérdésén valamit változtatott, vagy rontott volna.” Kvassay tehát egyértelműen nemleges választ adott a feltett kérdésre (.Kvassay 1888), s az idézet szerint a vízi ügyek két tárcához való tartozásában sem látott kivetnivalót, de egészen bizonyos, hogy szemei előtt idővel az állami vízügyek egységes irányításának megteremtése lebegett, hiszen a megosztottság semmilyen körülmények között sem lehetett hatékony. Erre azonban 1889-ig kellett várni, amikor Szapáry Gyula gróf lett a földmí- velésügyi miniszter, aki - a helyzetet ismerő régi társulati vezetőként - miniszter- elnökének kikötötte, csak akkor vállalja el a tárca vezetését, ha a folyammérnöki ügyek is hozzá fognak tartozni. Tisza Kálmán miniszterelnöki jóváhagyása nem 4 Meg kell jegyezni, hogy ugyan Kvassaynak mindvégig komoly szerepe volt a vízjogi törvény alapelveinek kimunkálásában, a megszövegezés és az új törvény összecsiszolása a már meglévő törvényekkel, komoly jogászi munka eredménye volt. Olykor, részletkérdésekben Kvassaynak, mint a törvényelőkészítő bizottság egyetlen műszaki szakértőjének álláspontja maradt alul. Minderről így ír utólag az egyik Köztelekben megjelent cikkében: ,yl vízjogi törvényjavaslat tárgyalásához az előadói javaslatot szerénységem készítette. A jogászok óriási módon neki mentek, a fekete földig elverték rajta a port és az e célból összehívott értekezleten kijelentették, hogy még tárgyalás alapjául sem fogadható el... Az egész tárgyalásnál jóformán magam voltam technikus, a miniszteri értekezlet 40-50 tagja pedig jóformán mind jogász volt, köztük több kúriai bíró is. A képviselőházi bizottságban hasonlólag a jogászok óriási túlsúlyban voltak a laikus elem fölött. Ha tehát a jogi téren a javaslatban hibák voltak és azok a törvénybe is átmentek volna, azoknak csak a jogászok lennének okai, akik azokat áteresztették. Azonban éppen az érdekes a dologban, hogy a legnagyobb kontroversiák maguk között a jogászok között voltak; amint erről az értekezleti jegyzőkönyvekből bárki is meggyőződhetik.” (Kvassay 1894)
