Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)
Fejér László - Szlávik Lajos: Kvassay breviárium
110 Fejér László és Szlávik Lajos mind többen és többen látják át annak üdvös hatásait, hanem a materiális eszközök hiányzanak ahhoz, hogy a tervezettet foganatosíthassák is. Miért is kötelességmulasztást követnék el, ha újból fel nem hívnám Nagyméltóságod figyelmét a talajjavítási hitel rendezésére. Elismerem, hogy ez sok nehézséggel, megszorítással jár, de egyelőre teljesen kielégítőnek tartom, ha csak a társulati hitel kérdése oldatik meg, mert itt érezhető annak a hiánya a legégetőbben. Ha a társulati hitel külön törvény által nem szabályoztatik, a közös munkálatoknak foganatosítása előreláthatólag mind szűkebb és szükebb térre fog összeszorulni. ” A talajjavítások terén 1887. évben tett intézkedésekről Jelentése az Országos Kultúrmérnöki Hivatalnak = [Kultúrmérnöki Jelentések], 1888. Az öntözések ügye és a birtokosság hozzáállása „Az öntözések tekintetében az elért eredmények igen különbözők: a talaj, a viz, az éghajlat minősége, de főleg az öntözés kezelése szerint. Nem először hivatkozom reá, hogy még legjobb gazdáinknak is nincs meg a kellő érzékük az öntözési berendezések fenntartása és kezelése iránt, pedig e nélkül valódi eredmény e téren nem várható. Az öntözött rét a természetes kaszálókhoz képest körülbelül oly gondozást igényel, mint a kert a szántóföldhöz viszonyítva, és aki a kellő gondozást elmulasztja, az csak féleredményeket mutathat fel. Az öntöző berendezések kezelését kétségkívül nehezíti az a körülmény is, hogy ez irányú munkálatainkban lehetőleg alkalmazkodunk a terepviszonyokhoz, a rétépitést teljesen mellőzzük az ezzel járó nagy költségek miatt, önként értetik tehát, hogy a viz elosztása sem lehet oly tökéletes, mint ott, hol csupán a rónázásra kát. holdankint tízszer többet költenek, mint a mennyivel mi az egész berendezést foganatosítjuk. Külföldön a rónázott, átépített rétek költsége kát. holdankint 200—500forint közt váltakozik, sőt ezen összeget nem ritkán meg is haladja, míg az általunk berendezett öntözések költsége 10—25—35 forintot tesz ki, önként értetik tehát, hogy ily összegből a rónázásra mi sem fordítható, és így az öntöző víznek lehetőleg egyenletes elosztása kiváló gondot igényel a birtokos részéről. Épen igy szükséges, hogy az öntözés idejére és módjára nézve a kellő szabályok megtartassanak, mert különben a legtökéletesebb berendezés is hiábavaló. Szóval az öntözés eredményénél a gazda szakértelme és utánjárása rendkívül fontos szerepet játszik és míg az erre vonatkozó ismeretek és gondoskodás a birtokosság vérébe nem mennek át, addig a teljes siker sem fog
