Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

A Sán'íz, a Kapos és a Sió szabályozásának első ter\>ei 349 Cholnoky (1918) által közölt fordítás szerint

4

2,,/! Sió mocsarainak oka a folyó medrének elfajulása, mert: 1. A kilitii malom és Szabadi határa közt eldugulás van, amelyről azt mondják, hogy azokat a munkálatok okozták volna, amelyeket évekkel ezelőtt Somogy és Veszprém vármegyék hajtottak végre, hogy a Sió eredetét kinyissák. " Bendefy (1973) szerinti fordításban:

4

3, A Sió(-völgy) pedig azért mocsarasodott el, mivel a folyó medre - az alábbi okok miatt - hibás: 1. A Kiliti-malom és Szabadi birtok között feltöltődött, ezt a feltöltődést az elmúlt években Somogy és Veszprém megye megkísérelte kiásni ". Cholnoky szövege azért tér el félreérthető módon az eredetitől, mert a folyó medrét elfajultnak és eldugultnak minősítette. Az elfajult (depravatus; corruptus) és az eldugult (obturor) szavak nincsenek az eredeti szövegben, a vitiosissimus szó (vitiosus = hiba, fogyatékosság) pedig csak nagyon áttételesen értelmezhető ezeknek. Ezen kívül a Siónak az 1700-as évek első felében időszakosan még két kifolyása lehetett és vize szabálytalan mederben folyt a Kiliti és Szabadi között elterülő berekben. Krieger szövegéből nem tűnik ki pontosan, hogy az említett munkálatok melyik kifolyás torkolatánál történtek, de a betöltődés csak az ősi lefolyás medrére vonatkozhatott, mivel az húzódott a kiliti malom és a szabadi birtok között. Bendefy szövegében pedig téves az a megfogalmazás, miszerint Somogy és Veszprém vármegye a feltöltődött folyómedret kísérelte meg kiásni a kiliti malom és a szabadi birtok között, mivel Krieger egyértelműen azt írta, hogy a folyónak mederből való kilépését azok a munkák okozták, amelyekkel a két megye megkísérelte a torkolat kiásását. Az 1. pont tartalma hitelesnek tekinthető magyar fordításban

4

4: „/. A kiliti malom és a szabadi uradalom között van egy olyan szakasz, ahol a medréből kilép. Ezt a kiöntést a korábbi években Somogy és Veszprém megyéknek a torkolat kiásására tett kísérlete okozza. " Az ugyancsak hibásan közölt harmadik pont eredeti latin szövege a következő: „III. Prope conflwcum cum paludibus Tiszta-Viziensibus plane absorbetui; et sub cespite contiunato impedito deffluxu supra Possessionem Hidvégh promonat". Cholnoky (1918) szerint: „3. A Tisztavíz mocsaraival való összefolyás után meg éppen eltűnik a folyó a láp alatt, s csak kevéssel Hídvég fölött bukkanik újra elő, persze útjában erősen hátráltatva. " Bendefy (1973) fordításában: „3. A Tiszta-víz beömlésénél a mocsár elnyeli a Siót, s a gyep-akadály egészen Hídvégig megmarad. " Cholnoky szövege lényegében megfelel az eredeti kéziratban foglaltaknak, azzal az eltéréssel, hogy benne a kevéssel (paulo) szó is szerepel, ami nincs az eredetiben, hanem csak a másolatokban (így a Descriptioban) található. Bendefy szövege viszont hibás, mert a mocsár nem a Tisztavíz-patak beömlésénél nyelte el a Siót, hanem az a Kustyán és Oroszi puszták vonalában kezdődő Tisztavíz-mocsarakkal való összefolyás közelében, a gyepes torlasz alatt egyszerűen eltűnt, felszívódott, és csak a hídvégi birtok felett bújt elő, amint az Krieger Sió-szabályozási térképén látható, ahol pontosan feltüntette ezeket a helyeket. 4

2 Cholnoky (1918) 216. p. 4

3 Bendefy (1973) 54. p. 4

4 Deák Antal András (Duna Múzeum, Esztergom) fordítása (2005)