Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése

A Balaton vízminőségi állapotának értékelése 85 soljuk, mert ehhez sokkal mélyebben kellene ismernünk az egyes fajok/csoportok specifikus válaszreakcióinak hátterében álló mechanizmusokat. 2.2.3. An'aszúnyog fauna. Az árvaszúnyogok (Diptera, Chironomidae) a legelterjedtebb és gyakran a legnagyobb egyedszámban előforduló édesvízi rovarok. A vízben élő lárvák biomasszája és faji összetétele érzékenyen változik a vízi környezet jellemzőivel. Ezt az élőlénycsoportot már a limnológia hőskorában felhasználtak a tavak ökológiai osztályozására (

Thienemann 1920, Lenz 1926). Szerepük a vízi anyagforgalomban sokrétű: a kiülepedett szervesanyagot hasznosítják, átkeverik a felső üledékréteget, közreműködnek az üledék/víz tápanyagforgalomban, fontos haltáplálék szervezetek. Jelentőségük a trofitással és a vízmélység csökkenésével növekszik. 1-2 m mély hipertróf tavakban az üledék szinte kizárólagos állati szervezetei lehetnek (Lindegaard 1989). Az árvaszúnyog lárvák a Balatonban rendkívül fontos anyagforgalmi szerepet töltenek be, számos halfaj táplálékbázisát jelentve "irányítják" az elsődleges termelést a magasabb trofikus szintek felé. Mennyiségüket, populációdinamikájukat és összetételüket alapvetően a rendelkezésre álló táplálékforrás (fitoplankton, detritusz) határozza meg. Ennek megfelelően érzékenyen reagálnak a tó trofikus állapotára és jól jelzik a vízminőség javulását. A zooplanktontól eltérően számukra az össz-algabiomassza a legfontosabb tényező, a fitoplankton összetételének hatása ha van is - nem mutatható ki. A parti övben fajgazdagságuk nagy, a nyíltvízben három faj adja a biomassza 90%át vagy még nagyobb hányadát. Noha a tóban 11 olyan árvaszúnyogfaj lárvája él, melynek tömegprodukcióját (tömeges kirajzását) a világ valamely pontján már megfigyelték, a Balatonban eddig egyetlen faj okozott gondokat: a Chironomus balatonicus. Specziár (2003) vizsgálatai szerint ez a faj meglepő populációdinamikai sajátosságokat mutat: 20-30 mg kl-a rrr

3 fölötti alga biomassza mellett jelenléte tömeges, kisebb alga biomassza esetén gyakorlatilag nincs jelen (8. ábra). Zavaró kirajzásaira 3 g száraz tömeg irr

2 lárva biomassza fölött kell számítanunk. Ilyen biomassza akkor alakul ki, ha az előző nyár végi alga biomassza meghaladja a 60-70 mg kl-a nr

3 értéket. 125 -Chironomus balatonicus: 10,0 8. ábra. A Chironomus balatonicus jelenléte