Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése

A Balaton vízminőségi állapotának értékelése 71 1.2. A Balaton összes foszfor terhelésének források szerinti megoszlása és a beavatkozások hatása A beavatkozások értékeléséhez a terhelés eredet szerinti szétválasztását is el kell végezni. Eszerint a tápanyagok származhatnak a településekről, azon belül is a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvizekből, és a belterületi lefolyásból; a mezőgazdaságból (földhasználat, állattartás); és lehetnek természetes eredetűek (erdők, földhasználaton kívüli területek ill. a légkör, bár utóbbi esetében az antropogén hatások is érvényesülnek). A közvetlen szennyvíz-kibocsátásokat a fentiekben már összesítettük. A vízgyűjtő parti sávon kívüli területeiről a szennyvíz eredetű P terhelést a vízfolyások közvetítik a tó felé. Az összes kibocsátást a települések csatornázási és szennyvíztisztítási adataiból becsültük. A csatornázatlan településeken a talajba elszikkasztott szennyvizekből származó, a vízfolyásokba jutó terhelésre készített nagyságrendi becslésünk a Zala-vízgyűjtőn végzett méréseink eredményeire támaszkodik (Buzás-Clement 2002). A vizeket elérő összes szennyvíz eredetű terhelést csökkentettük a mederbeli (és a Zala-vízgyűjtőn a Kis-Balatonban) történő visszatartással. Ehhez medencénként becsültünk egy „átlagos" átviteli tényezőt. Ezt követően a szennyvízterheléssel csökkentett vízfolyásokkal közvetített terhelést a területhasználat szerint, a lefolyásban mért átlagkoncentrációkkal súlyozott arányban „szétosztottuk" a belterületi, a mezőgazdasági és a természetes háttérterhelésre. A III. táblázatban terhelés becslésünk végeredményeit összegeztük. A becslést a teljes, vizsgálatba bevont 23 éves időszakra elvégeztük, így mód van a beavatkozá111. táblázat Az ÖP terhelés sokéves átlaga és szórása (tonna/év), és szektorok szerinti megoszlása (%) Teljes I. medence II. medence III. medence IV. medence A beavatkozások előtt (1980-1988) szennyvíz 61 ± 15 21% 31±7 32% 10± 1 12% 5±4 10% 16± 10 26% városi lefolyás 56±9 19% 16±4 17% 19±4 24% 10±1 19% 10±2 17% geokémiai háttér 18±4 6% 10±2 10% 6±1 7% 2±0.4 4% 1 ±0.2 2% mezőgazdasági 137±30 47% 39+17 40% 42± 14 52% 30±5 57% 26±4 44% légköri 17±2 6% 1±0.1 1% 4±0.5 5% 5±1 10% 7±1 11% Összes 289 ±42 97 ±23 80 ±19 53 ±4 60 ±10 Jelenlegi átlagos terhelés (1989-2002) szennyvíz* 11±3 7% 7±2 16% 3±1 7% 1 ±0.3 2% 0±0 0% városi lefolyás 34+11 23% 9±3 19% 12±4 27% 6±2 23% 7±3 24% geokémiai háttér 17±6 11% 9±3 19% 5±2 11% 2±1 7% 1 ±0,4 3% mezőgazdasági 74 ±27 51% 20± 11 44% 23 ±8 50% 14±5 56% 17±6 60% légköri 10±5 7% 1 ±0.3 1% 2±1 5% 3±2 12% 4±2 13% Összes 145 ±47 45 ±19 46 ±14 26 ±8 29 ±9 * A szennyvízterhelésnél nem hosszú távú átlagot, hanem a 2002. évi terhelést vettük figyelembe.