Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne-Istvánovics Vera-Somlyódy László: A Balaton vízminőség állapotának értékelése

A BALATON VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE DR. CLEMENT ADRIENNE, DR. ISTVÁNOVICS VERA és DR. SOMLYÓDY LÁSZLÓ A Balaton vízminősége az elmúlt ötven év alatt gyökeres változásokon ment keresztül. Az eutrofizáció első jeleit Sebestyén (1954) már az 1950-es években megfigyelte. Az 1970-es években éles trofikus gradiens alakult ki a tó hossztengelye mentén: az egy évtizeddel azelőttihez képest a Keszthelyi-medence elsődleges termelése nyolcszorosára, a Siófokié „csak" duplájára emelkedett (Herodek 1986). A vízminőség romlás okai egyértelműek: a hetvenes évekre a nyári csúcsidőszakban a korábbiak többszörösére növekedett az üdülők száma. Az igényeknek megfelelően fejlesztették az ivóvízellátást és a csatornázást, nem törődve a tavat érő terhelés növekedésével. Az elkésve indult szennyvíztisztítási program nem tartalmazott foszfor-eltávolítást. Megkezdődött, majd felgyorsult „a másik bőr lenyúzása" is: rohamosan fejlődött a nyitott anyagáramlással jellemezhető intenzív mezőgazdaság, a műtrágyázás és a nagyüzemi állattartás. Halpusztulások sora (Bíró 1997) és a tó egészére kiterjedő, sokkoló hatású Cylindrospermopsis raciborskii fonalas cianobaktérium invázió kellett ahhoz, hogy 1983-ban végre elfogadják a Balaton és vízgyűjtőjének tudományosan megalapozott, átfogó rehabilitációs tervét (Somlyódy-van Straten 1986). Két minisztertanácsi határozat jelent meg 1983-ban. A 2003/1983 (III. 3.) Mt. határozat, a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről (BIT) az elérendő vízminőségi célállapotot tűzte ki. a 2018/1983. (VIII. 23.) Mt. határozat (a 10115/1971-es Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP) módosításaként) pedig a vízminőségjavítására vonatkozó intézkedéseket határozta meg. Azóta a vízminőségjavítását számtalan rendeletben megfogalmazott intézkedési program szolgálja, melyek részben tényleges cselekvéssé, részben csak megvalósulatlan tervekké váltak. Legnagyobb hangsúlyt a csatornázási és szennyvíztisztítási program gyorsított ütemben történő megvalósítása kapta, mint a külső terhelés csökkentésének leghatékonyabb eszköze. Kiemelt jelentőségű feladatként szerepelt a KisBalaton alsó tározó befejezése, a Keszthelyi-öböl lepelkotrásának folytatása (és kotrási stratégia kidolgozása a Szigligeti-medencére), a lakossági csatorna rákötések arányának növelése, valamint cselekvési program kidolgozása a vízminőség védelmi szempontoknak megfelelő ún. komplex meliorációs (vízrendezés, melioráció és erdősítés) program elindítására, ütemezésére és finanszírozhatóságának vizsgálatára. A rendeletek előírták az MTA bevonásával talajvédelmi megfigyelő rendszer létrehozásának előkészítését és az üzemi méretű állattartás létesítési és működési feltételeinek kidolgozását. A kézirat érkezett: 2004. V. 12. Dr. Clement Adrienne oki. mérnök, PhD. egyetemi docens. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék (Budapest). Dr. lsr\'áno\'ics Vera biológus, az MTA doktora, tudományos tanácsadó, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén működő MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport (Budapest). Dr. Somlyód

у László oki. gépészmérnök, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék (Budapest).