Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?
48 Dr. Somlyódy László 100 ~i г ; 1 г- 10. ábra. А 30 cm alatti vízszintekkel jellemezhető egymás utáni évek száma és gyakorisága 1500 év szimulálása alapján a jelenlegi és a megváltozott éghajlati viszonyok között böztethetők maradtak a jelen-generátor eredményeitől (lásd a 133. oldalon lévő 9. ábrát, Koncsos-Honti-Somlyódy 2005). Ez azt mutatja, hogy ha az éghajlat a feltételezett forgatókönyvnek megfelelően változik, annak hatásait elvileg fel tudnánk ismerni. A 10. ábra mutatja a 30 cm alatti vízszinttel járó aszályos időszakok hosszát és gyakoriságát a jelen- és az éghajlatváltozás-generátor segítségével előállított 1500 éves adatsorban. Az ilyen időszakok hosszúsága csak kivételesen haladta meg a két évet, négy éven keresztül pedig egyetlen egyszer sem maradt ennyire alacsony a vízállás. 3.1.3. Felismerhető-e az észlelésekből az éghajlatváltozás? A felismerés nem születhet meg egy-egy újabb észlelés nyomán, hiszen egy újabb extrém időjárású időszak nem jelenti feltétlenül az éghajlat megváltozását, csupán a szélsőségekről szerzett tapasztalatainkat bővíti. Mikor állíthatjuk nagy valószínűséggel, hogy az éghajlat jelentősen megváltozott és a korábbitól eltérő statisztikai paraméterekkel rendelkezik? A 133. oldalon lévő 9. ábra szerint az adatgyűjtés eddigi nyolc évtizede alatt olyan ritkán figyeltek meg 30 cm alatti vízállást, hogy a bizonytalanság nagyobb a feltételezett éghajlatváltozás hatásánál (Koncsos-Honti-Somlyódy 2005). Alacsony vízállások előfordulásából tehát semmi sem következik. A kérdés akkor az, hogy egy-egy újabb megfigyelés illeszkedik-e a mai éghajlatról alkotott elképzeléseinkbe, vagy inkább a feltételezett klímaváltozást valószínűsíti? Erre a kérdésre is a természetes vízkészlet-változás matematikai-statisztikai elemzésével keressük a választ. Kétféle közelítést alkalmazunk. Első módszerünk lényege a következő (Koncsos-Honti-Somlyódy 2003, 2005): Valamely természetes vízkészlet-változási érték ismeretlen, P k alulmúlási valószínűsége bizonytalan, mert kevés észlelés áll rendelkezésünkre és nagyságát az éghajlat változása is befolyásolja (a múlt nem ismétlődik). Tudjuk azonban, hogy P k értékének konfidenciatartománya binomiális eloszlású, ezért a mért adatsor minden AS T értékére kiszámolhatjuk a tartomány határait. A kapott értékek AS T teljes tartományában kirajzolják a AS T alulmúlási valószínűség függvényének konfidenciatartományát (lásd a 135. oldalon lévő 10. ábrát). A felső konfidenciahatár és az éghajlatváltozás-generátor által előállított görbe metszéspontja az a AS n természetes vízkészlet-változás, melynél kisebb értékekről nem tudjuk eldönteni, hogy azokat a jelenlegi vagy a megváltozott éghajlat hozta-e létre? Azért nem tudjuk eldönteni, mert olyan kevés észlelésünk esik az alacsony vízszint-tartományba, hogy roppant nagy a bizonytalanság. A mért adatsorra AS r o=385 mm/év. Ennél kisebb készletváltozást 26 évben, tehát az esetek harmadában figyeltek meg. E 26 év közé tartozik 2000-2002 és 1989-1994. Az utóbbi egyben a leghosszabb ilyen időszak volt.