Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából 463 ták, hogy a Balaton feliszapolódásának üteme az utolsó 300 év átlagában 0,6-0,7 mm a1, a Keszthelyi medencében pedig 1,3 mm a-'. (2. ábra) A Kis-Balaton területén 4 m iszapból kerültek elő 15. századi leletek, a feltöltődés üteme itt évi 1 mm. 1962. SZESZTAY Károly az 1921-1958 közötti évek vízkészletváltozási adatai alapján elkészítette a Balaton első vízháztartási mérlegeit. 1963. május 18. DÉGEN Imre OVF főigazgató Siófokon megnyitotta a BESZÉDES József Vízgazdálkodási Múzeumot, és felavatta a Múzeum előtti téren a névadó vízmérnök mellszobrát, VÍGH Tamás szobrászművész alkotását. 1963. Az 1023/1963. sz. rendeletével a kormány jóváhagyta a „Balatoni regionális terv"-et. Ez a terv rendkívül fontos volt a Balaton fejlesztési irányának meghatározása érdekében. Előírta, hogy a Balaton térségét elsősorban az üdülési igények kielégítése céljából kell fejleszteni. Ennek érdekében a vízszintingadozások mérséklésére intézkedéseket kell tenni. A rendelet végrehajtása érdekében az OVF elkészíttette a Balatonvidéki Területi Vízgazdálkodási Kerettervet (TVK), mely meghatározta a Balatonon és vízgyűjtőjén végrehajtandó vízgazdálkodási feladatokat (vízellátás, csatornázás, partszabályozás, kikötőfejlesztés). 1963. augusztus Az OVF által létrehozott Bizottság döntött a megrongálódott siófoki hajózsilip felújításáról. LAMPL Hugó a VITUKI Hidraulikai Laboratóriumában kísérleteket végzett a hajózsilip falának vízzáróvá tételére, aminek eredményei alapján a munkálatok 1964-ben megindultak. A helyreállítás 1965-ben fejeződött be. 1963. A déli part mentén a VITUKI nyomjelzős vizsgálatokat kezdett el annak megállapítására, hogy az északi szél által keltett hullámzás hatására a déli parton a homok miképpen vándorol. Az 1966-ban befejezett kutatás alapján RÁKÓCZI László, a VITUKI vezető munkatársa megállapította, hogy a déli parton tapasztalható jelenség a homokvándorlás. Mozgás közben a homok nagymértékben kopik, idővel finom homokká, majd könnyen lebegtetett állapotba kerülő iszappá változik. A Balaton vízében tartósan szélcsendes időben is 20-60 g irr

3 lebegtetett hordalék található. 1965. március-június Fonyód és Balatonfenyves partjainál nagyméretű halpusztulást észleltek. Az országos riadalmat keltő katasztrófa során a legkülönbözőbb halfajták tetemei borították el a vízfelszínt a tó Tihanyig terjedő részén. A szakértők szerint a fogassüllő állományt érte a legnagyobb veszteség, több mint a felük elpusztult. A vizsgálatok szerint az (összesen 500 tonnás) elhullás döntő mértékben a DDT rovarirtó szerek használatának volt a következménye. A tóban mindmáig ez volt a legnagyobb mértékű halpusztulás.