Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából 457 1940. július 18-19. A Zala völgyére lehullott éjjeli felhőszakadás következtében újabb katasztrofális árvíz alakult ki, amely öt helyen átszakította a töltést, s így nagy területek kerültek ismét víz alá. 1940. A Tolna megyei Sióagárd község körül elkészült a körgát. A műtárgy első sikeres próbája az 1945-ös árvíz idején volt. 1941. február 21. A rendkívül erős jégzajlás a balatonkenesei kikötőt teljesen tönkretette. Újjáépítését 1942-ben kezdték meg. 1941. Keszthelyen 7 km hosszúságú vízvezeték-hálózatot hoztak létre, de nem fektettek le külön szennyvízcsatornát az érintett utcákban, hanem a közegészségügyi előírásokkal ellentétben a csapadékcsatornákon keresztül vezették a tisztítatlan szennyvizet a Büdös-árokba, ahonnan az közvetlenül a Balatonba került. 1942. április Megjelent ENTZ Gézának és SEBESTYÉN Olgának a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet két vezető munkatársának „Л Balaton élete"-ről írott műve, amelyből már a XX. század természettudományos szemlélete alapján ismerhették meg a tavat az olvasók. 1942. A Zala rendkívüli árvize átszakította az ún. Zala-főcsatorna töltéseit, melynek következtében a víz teljes egészében elöntötte az egykori Kis-Balaton egész területét. 1944. Befejeződött az 1939. évi jégzajlás következtében életveszélyessé vált badacsonyi kikötő 1940-ben megkezdett átépítése. A Balatoni Kikötők Felügyelősége a munkák során a régi fahidat lebontotta és új, szilárd kikötőt épített. 1944. december-1945. február A siófoki zsilipet részben felrobbantották, ill. a harcok következtében megrongálódott. 1946. A Sió balatoni torkolati müveinek, illetve a Sió tervezett csatornázási műveinek irányítására létrehozták a Sió-Csatornázási Kirendeltséget (SICSAKI), mely 1948-ig működött. 1947. április 12. A siófoki vízmércén rendkívül magas balatoni vízállást (155 cm) észleltek.