Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

454 A Ba

l

a

t

o

n é

s vízgyűj

t

őj

e a Ví

z

ügyi Közleményekben (Bibliográfia) övezetek rendezése, partfeltöltések, közművesítés, strandok létesítése) is felvetett. A vízszint-szabályozás kívánatos biztonságát pedig a siófoki zsilip és a Sió meder 60 m

3 s1 emésztőképességében állapította meg. A Vízügyi Közleményekben a folyóirat 125 éves története során - napjainkig - összesen 88 olyan tanulmány, ismertetésjelent meg, amely a Balatonnal és vízgyűjtőjével foglalkozott. (Ezeknek az anyagoknak a bibliográfiáját lásd a jelen kötet 475-477. oldalain). 1916. A Balatonnal kapcsolatos fejlesztési elképzelések összehangolására megszervezték a Balatoni Kormánybiztosságot. A másfél évtizedig működő hivatal egymást követő vezetői KVASSAY Jenő, OROSZY Géza és SPUR István voltak. 1916. Egyesült a Balaton Keleti Bozót Lecsapoló Társulat és a Balaton Nyugati Bozót Lecsapoló Társulat. Az új társulat neve: Balatoni Nagy-Berek Lecsapoló Társulat. 1918. Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" (BTTE) c. monográfia sorozatban megjelent CHOLNOKY Jenő műve: Balaton hidrográfiája". címmel. 1919. A BTTE monográfia sorozatban megjelent LÓCZY Lajos Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása" c. tanulmánya, amely nem egészen 200 oldalon összefoglalta a BTTE negyedszázados kutatásainak eredményeit. A BTTE sorozat megírásában 60 tudományos szakíró vett részt. A több mint 6000 illusztrált lap terjedelmű kiadványnak melléklete volt még négy topográfiai és négy geológiai térkép. A BTTE-t teljes terjedelmében németül is közreadták. 1921 ősze A Zala Vízlecsapoló Társulat - KROLLER Miksa zalavári apát elnökletével - átalakult Kis-balatoni Vízrendező Társulattá, s célját a Zala medrének rendezése mellett a Kis-Balaton öblözetében kiépítendő belvízlevezető csatornahálózat létesítésében jelölte meg. A Zala medrének ásását a társulat már a következő esztendőben megkezdte és 1925-re fejezte be. 4 év alatt a folyót Hídvégtől Fenékpusztáig 10 km hosszúságban új mederbe terelték, azonban a környező terület vízviszonyainak csatornákkal történő szabályozása 1937-ig elhúzódott. 1926. Megkezdődött a rendszeres észlelés a keszthelyi vízmércén. 1927. szeptember 11. A X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus 400 résztvevőjének jelenlétében átadták rendeltetésének a Tihanyi Biológiai Kutató Intézetet. Az Intézet kutatási területe egyrészt a gerinctelen állatok idegrendszerének komplex vizsgálatát, másrészt a Balaton élővilágának vizsgálatát ölelte fel.