Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából

454 A Ba l a t o n é s vízgyűj t őj e a Ví z ügyi Közleményekben (Bibliográfia) övezetek rendezése, partfeltöltések, közművesítés, strandok létesítése) is felvetett. A vízszint-szabályozás kívánatos biztonságát pedig a siófoki zsilip és a Sió meder 60 m 3 s­1 emésztőképességében állapította meg. A Vízügyi Közleményekben a folyó­irat 125 éves története során - napjainkig - összesen 88 olyan tanulmány, ismerte­tésjelent meg, amely a Balatonnal és vízgyűjtőjével foglalkozott. (Ezeknek az anya­goknak a bibliográfiáját lásd a jelen kötet 475-477. oldalain). 1916. A Balatonnal kapcsolatos fejlesztési elképzelések összehangolására megszer­vezték a Balatoni Kormánybiztosságot. A másfél évtizedig működő hivatal egymást követő vezetői KVASSAY Jenő, OROSZY Géza és SPUR István voltak. 1916. Egyesült a Balaton Keleti Bozót Lecsapoló Társulat és a Balaton Nyugati Bo­zót Lecsapoló Társulat. Az új társulat neve: Balatoni Nagy-Berek Lecsapoló Társu­lat. 1918. Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" (BTTE) c. monográ­fia sorozatban megjelent CHOLNOKY Jenő műve: Balaton hidrográfiája". címmel. 1919. A BTTE monográfia sorozatban megjelent LÓCZY Lajos Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása" c. tanulmánya, amely nem egészen 200 oldalon összefoglalta a BTTE negyedszázados kutatásainak eredményeit. A BTTE sorozat megírásában 60 tudományos szakíró vett részt. A több mint 6000 illusztrált lap ter­jedelmű kiadványnak melléklete volt még négy topográfiai és négy geológiai térkép. A BTTE-t teljes terjedelmében németül is közreadták. 1921 ősze A Zala Vízlecsapoló Társulat - KROLLER Miksa zalavári apát elnökletével - át­alakult Kis-balatoni Vízrendező Társulattá, s célját a Zala medrének rendezése mellett a Kis-Balaton öblözetében kiépítendő belvízlevezető csatornahálózat létesí­tésében jelölte meg. A Zala medrének ásását a társulat már a következő esztendő­ben megkezdte és 1925-re fejezte be. 4 év alatt a folyót Hídvégtől Fenékpusztáig 10 km hosszúságban új mederbe terelték, azonban a környező terület vízviszonyainak csatornákkal történő szabályozása 1937-ig elhúzódott. 1926. Megkezdődött a rendszeres észlelés a keszthelyi vízmércén. 1927. szeptember 11. A X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus 400 résztvevőjének jelenlétében át­adták rendeltetésének a Tihanyi Biológiai Kutató Intézetet. Az Intézet kutatási te­rülete egyrészt a gerinctelen állatok idegrendszerének komplex vizsgálatát, más­részt a Balaton élővilágának vizsgálatát ölelte fel.

Next

/
Thumbnails
Contents