Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

424 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert János-Dr. Váradi József-Zellei László XVIII. táblázat A tervezett beavatkozások összesített fenntartási költségei Ssz. Tevékenység Egység Mennyiség Éves fenntartási költség (mFt) 1. Szivattyútelepek és szivattyúállások fenntartása l/s 1 200 7,4 2. Szivárgócsatornák fenntartása m 25 445 7,5 3. Sió töltés és depónia fenntartás km 103 40,9 4. Sió mederfenntartás km 103 24,3 5. Hullámtér megnyitás lét. fenntartása 9,5 Fenntartás összesen: 89,5 5. A művelési ág váltásának lehetősége a vízkár-veszélyes területeken 5.1. A területhasználat jellemzése a Sió mentén A belvízi eseményekkel összefüggésben a nagyvízhozamok miatt keletkező területi vízkárok kezelése összetett beavatkozás-rendszert igényel, amelynek eleme lehet a vízkár-érzékeny területeken a művelési ág váltása ( VÍZ-INTER 2001a). Az elöntött területek művelési ág váltásával járó, illetve a védelem fokozását eredményező rekonstrukció költségeinek összehasonlítása megalapozhatja a további beruházási döntéseket. A kérdés gazdasági oldalának vizsgálata során számos nehézség merül fel. Nem pontosan tisztázott és a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg a károkat okozó vizek eredete, a mindenképpen összetett folyamatban a Sióból származó fakadóvizek szerepe. Nem áll rendelkezésre a bekövetkezett események tételes kárfelmérése, a kárenyhítés költségeinek ismeretében (10. ábra) nem dönthető el azok hatékonysága. Hasonlóképpen bizonytalan a kármegelőzést szolgáló magas beruházási költségek várható hatékonysága. Számos tény indokolja a kezdeti feltételezés, a művelési ág váltás kérdésének időszerűségét is. Az 1998-2001 időszak fakadóvizeit követő peres eljárások további egyre erősödő tulajdonosi aktivitást vetítenek előre. A kárrendezés pénzbeli ellentételezésének mértéke 10 éves átlagban a Sió mentén várhatóan eléri a 200-300 millió forintot (VÍZ-INTER 2001a). A biogazdálkodás terjedése és gazdasági eredményeinek közismertté válása, a szántó művelési ágú területek kedvezőtlenül magas aránya tovább erősítik ezt a folyamatot. Néhány hazai példa, tervezési, előkészítési szakaszban lévő projekt és kezdeményezés már el is indult ezen az úton (Váradi et al. 2003). A térségi tájhasználat kialakult módszerei és eljárásai, valamint a táji hidrológiai adottságok (csapadékosság, talajvíz, felszíni készlet és veszélyeztetés) közötti ellentmondás oka jól kitapintható, jelen időszakban fenntartása döntően megélhetési okokkal magyarázható. Az ellentmondás feloldásának hatékony vízrendezési és vízhasznosítási módszerei nem mindenhatóak, a szélsőséges helyzeteket továbbra sem tudják kezelni (Molnár 2003). A jelentős káreny-