Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

402 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert János-Dr. Váradi József-Zellei László 2.1.10. Tervváltozatok hidraulikai modellezése. Ennek elvégzése a modellezés valódi célja. A hidraulikai modell célja, hogy a tervező illetve, bárki által megálmodott tervváltozat hidraulikai jellemzőit meghatározhassuk, anélkül, hogy azt a valóságban meg kellene építeni és működtetni. A számítógépi modellezés az egyik, de nem egyetlen lehetőség erre. Kétségtelenül a legolcsóbb megoldás, de ismerni kell korlátait. 2.1.11. A számítási eredmények utófeldolgozása. Erre akkor van szükség, amikor a program standard eredmény-megjelenítési funkciói nem elégítik ki a felhasználó igényeit. A HEC-RAS program megjelenítési lehetőségei igen széles körűek, de az egységes megjelenítés és más adatokkal való egybeszerkesztés miatt mégis az Excel táblázatkezelő programmal jelenítjük meg a kapott eredményeket. 2.2. A Sió egydimenziós (ID) hidraulikai modelljének kalibrálása Az előzőekben felvázolt modell kalibrálását az 1998. évi novemberi vízeresztésre végeztük el. A vízszintrögzítés és a hozzá kapcsolódó vízhozammérés november 20-25. között történt meg. A kalibrálás ellenőrzésére az 1998. márciusi vízeresztés adatait használtuk fel. A kalibrálási, illetve a verifikációs vízhozam adatsor (a modell felső határfeltétele) a mérési és az észlelési adatokból állítottuk össze. Az alsó határfeltételek az aktuális vízállások a Sió torkolati műnél, illetve a Duna Sió torkolati szelvényében. A 2. ábrán a kalibrálás és annak verifikálása eredményét láthatjuk a teljes Sió hossza mentén. Megállapíthatjuk, hogy az illeszkedés a mért adatsorra kielégítő. 2.3. A tervváltozatok modellezése és értékelése A tervváltozatok között szerepeltetjük mindazon modellfutásokat, ahol valamilyen változást végeztünk a kalibrációs változathoz képest. A X. táblázatban összefoglaltuk ezeket a változatokat. 2.3.1. A mértékadó árvízi állapot ( VÍZ-INTER 2001b). A mértékadó árvízi helyzet a Sió 80 m

3/s vízeresztése mellett a mellékvízfolyások mértékadó állapotát is egyidejűleg feltételezi. Az ebből számolt 50%-os, 10%-os és 2%-os előfordulási valószínűségű hidrológiai hossz-szelvényt a 3. ábrán adjuk meg. Megállapítható, hogy a jelenlegi mederviszonyok mellett ezek a vízhozamok kiöntés (a depónia koronaszintjének meghaladása) nélkül nem vezethetők le, a kialakuló vízszintek a mértékadó árvízszint jogszabályban előírt szintjét is meghaladják. Az alsó határfeltételt a torkolati mű üzemvízszintjére vettük fel. Megvizsgáltuk azt is, hogy a Duna magas vízállása milyen visszaduzzasztó hatást okoz. Megállapítható, hogy a visszaduzzasztás a Sió alsó, 50-60 km-es szakaszát érinti. 2.3.2. Az 1%-os mértékadó árvízi hossz-szelvény. „A Sió szabályozásának koncepció terve" című kiadványban (VIZITERV 1976) közzétett hidrológiai hossz-szelvény jelentősen eltér a VIZ-INTER (2001b) hossz-szelvényétől (3. ábra). A két