Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 397 mazottakon túlmenően - újabb kérdések merültek fel, amelyek újabb adatokat igényeltek: - Mekkora a mellékvízfolyások mértékadó árvizeinek együttes bekövetkezési valószínűsége? - A Sió mellékvízfolyásainak mértékadó árvizei milyen időbeni egybeeséssel vonulnak le a Sión? - A Balaton mértékadó levezetési igénye milyen valószínűséggel esik egybe a mellékvízfolyások mértékadó árvizeivel? - A fentiek figyelembe vételével hogyan alakul a Sió hidrológiai hossz-szelvénye? 2.1.2. Adatgyűjtés. A probléma megfogalmazásakor feltett kérdésekre akkor tudunk választ adni, ha széles körű adatgyűjtést végzünk. A modellezés adatigénye: - Geometriai adatok a modellezett vízfolyásról • A vízfolyás és a mellékvízfolyások tengelyének koordinátái a stacionálással • Kellő számú keresztszelvény a jellemző helyeken • Hidak részletes adatai • Egyéb műtárgyak részletes adatai - Hidrológiai adatok a modellezési idősorok számításához - Hidraulikai adatok • Mederérdesség az összes keresztszelvényhez, amely keresztszelvényen belül is változhat • Mért vízhozam - rögzített vízfelszín adatpárosok a modell kalibrálásához és ellenőrzéséhez • A modell felső határfeltételeihez vízhozam idősorok ez egyben megadja, hogy a modell egészében milyen hidrológiai állapotot vizsgálunk • A modell alsó határfeltételeihez a határokon vízhozamgörbék, vízállás idősorok - Egyéb paraméterek a modell működéséhez. Geometriai adatok. A Sió állapotfelmérése során 1997-2000. között a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából a GeoMontan Kft. részletes felmérést készített a Sió medréről (GeoMontan 1998). A felmérési adatokat AUTOCAD állományban álltak rendelkezésre, amelyből segédprogram segítségével lehetett kinyerni a keresztszelvényeket. A 334 felmért keresztszelvény közül 260-at (beleértve 22 híd keresztszelvényének felmérését is) beépítettünk a modellbe, a többit nem használtuk, mert olyan becsatlakozó műtárgy szelvényt tartalmazott, amely felhasznált szelvényhez közel esett és többletinformációt nem nyújtott. Hidrológiai adatok. A modellezéshez a rendelkezésre álló vízrajzi törzshálózatban és az üzemi vízmércéken mért adatokat használtuk fel. A Sió 12 szelvényét, valamint a Kiskoppány-Adánd, Kapos-Pincehely, Völgységi-patak-Bonyhád szelvényeket vontuk be a számításokba. Az adatokat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság biztosította, illetve kisebb részben Tanszékünk archívumából merítettük. Mértékadó hidrológiai-hossz szelvény. A szakirodalmi feltárás során két forrásból találtunk adatokat a mértékadó hidrológiai hossz-szelvényre. Sió szabályozásának koncepció ter\<e" című kiadvány (VIZITERV 1976) szerint a mellékvízfolyások adatait a VI. táblázatban adtuk meg. A VIZITERV tanulmánya szerint (VÍZITERV 1976) a mérték-