Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 395 85%-ában 2 és 15 cm közötti mértékben meghaladta az előírt 100 cm-es maximumot. Az 1997 óta már alkalmazott balatoni vízszintszabályozás betarthatóságának is alapfeltétele a többletvizek 80 m

3/s-os maximális hozammal való leereszthetősége és levezethetősége. Ennek érdekében tervezett beavatkozásokkal meg kell szüntetni az előzőekben vázolt meder-hiányosságokat és a mentett oldalon jelentkező környezeti károkat. A javasolt megoldások és várható hatásaik az alábbiakban összegezhetők. A Kapós és a Nádor torkolata között meg kell valósítani a tervezett mederbővítést. Ennek eredményeként a vízlevezető kapacitás kis- és középvízi feltételek mellett 36 m

3/s-mal, mértékadó nagyvízi helyzetben pedig közel 120 m

3/s-mal nő. A Nádor torkolata alatt a szükséges 150 m

3/s-os kapacitás-többletet a vízfelszín esés és a vízmélység növelésével javasoljuk biztosítani. Ez az árvízkapu megfelelő üzemével, illetve a Nádor-csatorna és a Völgységi-patak térségében a védvonalak emelésével oldható meg. A mentett oldali problémák megoldására két lehetőséget látunk: egy hatékony megcsapoló-rendszer kiépítését és üzemeltetését, vagy az érintett mély területek művelésből való kivonását és azokon a korábbi állapotoknak megfelelő legelők, rétek és vizes élőhelyek (wetlandok) kialakítását. A Kapós torkolata fölötti kritikus szakaszokon az előbbi, ez alatt pedig az utóbbi megoldást javasolják. 2. A hidraulikai teljesítő-képesség növelésének vizsgálata a Sió-vízrendszerben egydimenziós hidraulikai modell alkalmazásával A vízháztartási vizsgálatok és az eddigi üzemelési tapasztalatok azt mutatják, hogy a tavaszi magas vízszint csak akkor tartható a tó körüli ingatlanokon bekövetkező vízkárok nélkül, ha a siófoki zsilip 80 m

3/s vízleeresztő kapacitása biztosított. A maximális kapacitás kihasználása esetén a nyári hónapokra előtározással megfelelő mennyiségű víz biztosítható, de megnő annak a kockázata, hogy csapadékos időjárás esetén a Balaton vízszintje az engedélyezett szintet meghaladja. Ezért feltétlenül indokolt, hogy a siófoki zsilip és a hozzá csatlakozó Sió-csatorna vízszállítása elérje a már említett 80 m

3/s-ot. Az 1996-98. évi vízeresztések tapasztalata azt mutatta, hogy a csatorna 80 m

3/s-os vízleeresztési kapacitása közelében - a terepszint feletti vízfelszínek miatt a környező területek egyes helyein megjelennek a fakadóvizek. A Sió mentén található depónia nem képes megtartani a szivárgó vizeket, így 3-5 napon belül megjelennek a fakadóvizek. Kimondható, hogy még a jelenleg érvényben lévő szabályozási előírások betartása is csak a Sió vízszállító képességének megfelelő szintű kialakítása és fenntartása mellett lehetséges. 2.1. A hidraulikai modellezés célja és lépései A vízfolyásmedrek hidraulikai teljesítőképességének nyomon követésére és ellenőrzésére az üzemelés állapotában általánosan használt módszer a sorozatos vízszint és vízhozam-mérések eredményei alapján szerkesztett vízhozamgörbék hasz-