Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 387 Ha az V táblázat értékekeit összehasonlítjuk az adott szakaszra megállapított mértékadó mellékvízi hozamokkal (ö

m), akkor látható, hogy a tervezett beavatkozások eredményeként a meder mindenütt alkalmas a 2%-os előfordulási valószínűségű nagyvizek levezetésére. Ami pedig a balatoni többletvizek levezetési lehetőségeit (<2iev) illeti, ez a mellékvizek nagyvízi helyzetét jellemző előfordulási valószínűséggel arányosan változik, és - a felső szakasz kivételével - mindenütt közel azonos alábbi értékekkel jellemezhető: - 50%-os nagyvízi feltételek mellett 50-60 m

3/s - 10%-os nagyvízi feltételek mellett 25-30 m

3/s -2% -os nagyvízi feltételek mellett 0—5 m

3/s 1.2. A balatoni vízeresztések környezeti hatásai A Sióból történő vízeresztés mederhidraulikai problémáival megegyező fontosságú kérdés, hogy a vízeresztés milyen hatást gyakorol a környező területekre. Az ezzel kapcsolatos vizsgálati eredményeket azért is át kell tekinteni, mert a megváltozott területhasználati prioritások és különösen az elérhető uniós támogatások tükrében a művelési ág változtatás, a mentett területek vízviszonyaihoz alkalmazkodó hasznosítás új - pénzügyileg is megvalósítható - műszaki lehetőségeket kínál. 1.2.1. A vízeresztés hatásainak megítélése 1996-ban. A Sió-csatorna akkori állapotát figyelembe véve egy „közepes" nagyságrendű balatoni vízeresztésnél (32-40 m

3/s) és kis alvízi befolyásolás (Kapós 10 m

3/s) esetén a víz felszíngörbéje már a mentett oldali terepvonulat fölé kerül. Ennek hatására - tartós vízállásnál - a mentett oldali részeken vizenyős foltok alakulhatnak ki. A Sió-csatoma kiépítésekor és a későbbi üzemelési tapasztalatok alapján a mentett oldalon szivárgó hálózat épült. A szivárgó hálózat által összegyűjtött vízmennyiség Sióba való bevezetésére szivattyúállások és szivattyútelepek létesültek. A gravitációs bevezetések küszöbszintjei - egy-két kivételtől eltekintve - padkaszint körüliek, vagy az alattiak. Vízeresztés esetén ezeket a műtárgyakat zárni kell a magas Sió-vízállás miatt, ilyenkor a gravitációs vízbevezetés megszűnik. A mentett oldalon a csapadékvízből és a Sióból a területre szivárgó vízből összegyülekező vízmennyiséget a szivárgó hálózaton keresztül - magas Sió-vízállásnál - a szivattyútelepek hivatottak a csatornába emelni. Ezek a szivattyútelepek, vagy szivattyúállások jelenleg üzemképtelenek, vagy a szivattyú meghibásodása, vagy a szivattyúállás nem megfelelő magassági elhelyezkedése miatt. A Balaton vízszintjének 110 cm-re való megemelése és biztonságos, minden váratlan körülményre (nagycsapadék) kiterjedő tartása, a Sió-csatornának és műtárgyainak, mint a Balaton vízlevezető műszaki létesítményének állapotától nagymértékben függ. A nagycsapadékokból származó hirtelen hozzáfolyás mennyisége szempontjából közömbös az, hogy mekkora a tó maximális vízállása, mivel a leeresztendő vízmennyiség ugyanakkora. Ellenben a parti területek biztonsága a megemelt vízszint miatt csökken, mivel a tározódás így kisebb a mederben. A biztonság további csökkenését okozhatja a Sió csatorna és műtárgyainak karbantartottsági állapota is. 1.2.2. A vízeresztés környezeti hatásainak értékelése 2002-ben. Az üzemelési tapasztalatok szerint a többletvizek levezetésének legnehezebben kezelhető problé-