Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
354 Dr. Virág Árpád kifejezve az I. tervnél 693 400, a II. tervnél 1 004 700, a III. tervnél 5 424 200 rajnai forinttal gyarapodik, s a vízrendezés mindenütt busás hasznot hoz. 5 1. A terv harmadik részében a Kapós, a Sió környéki munkálatok általa javasolt menetét, és a Balaton lecsapolásához szükséges tennivalókat foglalta össze. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, a mocsaraknál lecsapolásánál nagyon fontos a helyes sorrend betartása, ha nem akarják, hogy a költségek és a ráfordított idő elvesszenek. Véleménye szerint az egymás után következő munkálatok a következők: - Mindenekelőtt Simontomya mezővárosnál két régi medret kell kiásni és kibővíteni, legalább a Sió és a Kapós folyók rendes vízhozamának befogadására. - Át kell vágni a simontornyai malomgátakat. (Itt árapasztó zsilipre gondolt Krieger. ) - Simontornyától Ozoráig a Sió folyó számára, Pincehelyig pedig a Kapós folyó számára egy időben és párhuzamosan kell a csatornát kiásni. A két folyó mihamarább töltések közé fogása azért fontos, mert ezzel egymástól úgy elválasztjuk őket, hogy a vidéket többé nem áraszthatják el, és így a mocsarak lecsapolását is gyorsabban lehet megvalósítani. Ezt a területet ugyanis mind a két folyó áradásai látogatják, és ha csak az egyik csatornát építjük meg, ennek nem lenne semmi értelme, hiszen a másik folyó továbbra is elöntheti a területet. Ezt a műveletet még abban az esetben is el kell végezni, ha a Balaton lecsapolására készített tervet, reményeinkkel ellentétben, elvetnék. A 4-8. pontokban a további teendőkről a következőket írta: Az előbbiek elvégzése után ki kell ásni, és meg kell nyitni a pincehelyi sáncot, majd egészen a Kaludi szigetig szükséges csatornák ha elkészültek о szakáli és a dombóvári gát következik, a fent említett [pincehelyi] malom feletti csatornákkal folytatva, végül a dusi és a berki gát, s miután hasonlóképpen kiásták a csatornákat, át kell vágni a gátakat. Ezeket követi majd a kurdi és a fészerlakpusztai [csatorna], és miután hasonlóképpen kiásták a csatornákat, szükségszerűen át kell vágni a gátakat, miként a döbröközi és a 3 kaposvári gátat is, amit végül a Döbrököztől Dombóvárig és a keceli malomtól Kapos-Újhelyig vezető csatornák elkészítése követ, pontot téve a Kapós folyó mentén végzett műveletekre. Krieger a fenti feladatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az előbbi sorrendben elvégzett munkálatok esetén, amikor a medret mindig előkészítik a soron következő, levezetendő víznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy az egyszer már kiszárított vidéket újabb árvíz sújtsa. S ami még fontos, a környéket a malmok jótéteményétől sem fosztja meg, mivel a csatornák ásásakor újakról, vagy régiek átépítéséről gondoskodnak. Ugyanis a szükségből elbontott malom helyébe mindig új kerül. A Kapos-munkálatokra vonatkozó szabályok után Krieger a Sió-folyónál követendő sorrendet foglalta össze a következőképpen: - először az ozorai malomgátat kell elbontani, - azután egy csatornát kell ásni a mezőkomáromi gátig 5 2, 5 1 Krieger a vagyongyarapodási összegek kiszámításakor egy hold értéket egységesen 40 rajnai forinttal vette számításba, ezért a kiszárítással nyerendő holdak számát szorozta negyvennel, s így kapta a fenti összeget. 5 2 A Simomomya-Ozora közötti csatornaszakasz kiásását az előbbiekben ismertetett 3. pontban írta elő.
