Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

A Sán'íz, a Kapos és a Sió szabályozásának első ter\>ei 341 a címlapon kívül 26 Krieger által megszámozott oldal tartalmazza a tervet. A 15-23. oldalakon a táblázatok találhatók. Az oldalak vékony vonallal bekeretezettek, a lapszélektől fent 10, alul 8, bal oldalon 35, a jobb oldalon 25 mm távolságban. Az első címoldalon a különböző nagyságú betűkkel írt sorok alatt jól láthatók az előrajzolt ceruzás sorvonalazások, és ugyancsak jól kivehetők a táblázatok ceruzavonalazásai is. A kézirat valamikor egy kötet része lehetett, legalábbis erre utal a lapokat összefűző cérna és a lapok külső élein lévő sötétpiros festék. A kötet valószínűleg a Helytartótanács Balatonszabályozással kapcsolatos iratait tartalmazhatta, és a helytartótanácsi levéltári anyagok között őrizhették az 1800-as évek utolsó évtizedeiben végrehajtott selejtezésekig, amikor valaki kivette belőle, s ezzel megmentette az utókor számára. Azt, hogy a kéziratot Krieger maga írta. több térképen lévő hitelesítő aláírása, a térképekre saját kezűleg írt szövegei és más kéziratai bizonyítják.

2

2 Krieger eredeti kéziratának teljes másolata a MOL-ban az Esterházy-család levéltárának iratai között F.26.P.200. jelzeten, „De Regulatione Fluvii Sió & Lacus Balaton de Annis 1776, 1803, 1804" megnevezéssel ellátva, 7 összehajtva egybefűzött ívrét papíron (14 lapon) található. A másolatot szép. olvasható kézírással készítették, a címlapra pedig legalul kiegészítésképpen felírták: „Ad dictos fluvius et Lacum Operons infra scriptus Mathematicus" szöveget. A másolás során a címlap szövegén változtattak, amelyek részben az uralkodó titulusaival, részben a folyónevek írásával kapcsolatosak. (Pl. Saár helyett Sárt. Sio helyett Siót, Kapós helyett Kappost írtak). Az eredeti szövegen tulajdonképpen nem változtattak, de egyes esetekben Krieger latin írásmódján igazítottak és nyelvtani hibáit kijavították.

2

3 A kéziratmásolatban csak egy lényeges kiegészítés történt; a IV. fejezet végén egy igen gondosan kidolgozott rajzot helyeztek el, ami a javasolt malomfej-kialakításokat ábrázolja. A kéziratmásolat aláírásaként a következők olvashatók: „Samuel Krieger Per R. H: Juratus et I. Cottus Soproniensis Ordin:Mathematicus", azaz „Krieger Sámuel M.K. hites [esküdt] és tekintetes Sopron vármegye rendes [kinevezett] mérnöke. " A másolatot Krieger halála után készítették, valószínűleg az 1790-es években, de a készítés időpontjára utaló jegyzet nincs a lapokon, mint ahogy a másolatot készítő neve sincs feltüntetve. Az iratcsomóban a másolat előtt található 7 lap terjedelemben Nagy József, Somogy vármegye mérnöke által a másolatból kiírt második fejezet a következő címmel: „De fluvio Sió et Lacu Balaton". A kiírás második lapjának hátoldalán a kiírással megegyező kézírással olvasható a következő szöveg: „Cum originali collatur et exaralur per me Josephus Nagy m.p. I. Cottus Simegh. Jur. Geometram " azaz: „Az eredetivel összevetette és hozzá igazította Nagy József, T. Somogy vármegye hites földmérője. " Ez a másolatból kiírt kópia valamikor 1803-1804 körül készülhetett, de azt nem lehet tudni, miként került a tatai Esterházy-uradalom levéltárának iratai közé. Az viszont csaknem teljesen biztos, hogy, az MTA Könyvtár kézirattárában őrzött és szintén a kriegeri terv második fejezetét tartalmazó másolatot olyasvalaki készítette, aki valahol hozzájutott az eredeti A'neger-kézirathoz és abból másolta ki azt; a papír minőségéből és formátumából ítélve az 1800-as évek derekán. (Sajnos ezen a másolaton sincsenek a másoló személyére és a másolás időpontjára utaló adatok.) A füzetszerűen egybekötött papírlapokra ceruzával húzott vonalakra írt a másoló, aki helyenként módosított Krieger latin szövegének írásmódján. Azoknál a szavaknál, amelyeket nem tudott értelmezni vagy jól elolvasni, a szó után kérdőjelet tett. Pl. „nec absce (?)", vagy 2

2 Az írásazonosításnál Krieger kéziratos térképei közül a MOL-ban őrzött S.12.Div.8.283., az S.l 1.No. 1778:1 és 1778:2, az S.12.Div.lt).No.52:l jelzetű térképeit, valamint a sárvízi malomgátak felméréséről készített jelentéseit hasonlítottuk össze a kézirat betűivel és írásjeleivel. 2

3 A másolatban a kriegeri kéziratban olvasható szavak egy részét „helyesbítették", a latin nyelvhelyességnek megfelelően a szó elejét kis- vagy nagybetűvel írták, az „i" betű helyett esetenként „j" betűt írtak (pl. eiudem helyett ejudem), a római számok helyett arab számokat használtak.