Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Tamás Pál-Vári Anna-Ferencz Zoltán: Lakossági és elit csoportok véleménye a Balaton régió problémáiról és a vízpótlás lehetőségeiről

324 Dr. Tamás Pál-Dr. Vári Anna-Ferencz Zoltán A Balaton fejlesztését célzó projektek kiválasztásában leginkább a vízügyi szakemberek (94%), a környezetvédelmi civil szerezetek szakemberei, valamint egyetemi és akadémiai szakértők (83%) véleményét vennék figyelembe a megkérdezettek (N=595). Kisebb szerepet szánnának a válaszadók az önkormányzatok szakembereinek (72%) és az érintett települések lakosságának (66%). A válaszadók kevesebb, mint fele említette a kormány szakembereit (48%) és a külföldi szakértőket (41%). Az utóbbiakban az átlagot meghaladóan bíztak a diplomások. A politikusokat csak a válaszadók 7 százaléka vonná be a döntésbe. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 34 százaléka azon a véleményen volt, hogy az érintett lakosság tiltakozása ellenére is el lehet vezetni a vizet a Balaton vízpótlása érdekében (XII. táblázat). XII. táblázat Ön szerint kinek a véleményét kellene figyelembe venni a Balaton fejlesztését célzó projektek kiválasztásában? (N=595) Elit minta, % A vízügyi szakemberek 94 Környezetvédelmi civil szervezetek szakemberei 83 MTA és egyetemi szakértők 83 Önkormányzatok szakemberei 72 Az érintett települések lakossága 66 Kormány szakemberei 48 Külföldi szakértők 41 Politikusok 7 A Balatonnal kapcsolatos vitákról érdeklődve azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb arányban a Balaton állapota és az alacsony vízállás váltott ki nyilvános vitákat (52-52%). E két témakörben a nyilvánosan zajló vitákat leginkább a politikai, a baráti körben zajlókat a gazdasági elit tagjai említették (N=594). A nyilvános vitáknak legkevésbé a vízminőség volt a témája (32%). Baráti körben zajló vitákat általában alacsonyabb arányban említettek a válaszadók, de azok témái kevésbé szóródtak, mint a nyilvános viták esetében. Ezt mutatja az is, hogy a legmagasabb gyakorisággal említett vitatéma (a gazdasági szempontok: 40%) és a legalacsonyabb gyakoriságú (a vízminőség kérdése: 36%) között mindössze 4 százalékpont a különbség. A leggyakrabban a vízminőség kérdése esetében említették a válaszadók, hogy az nem vált vitatémává (32%). Ezt követték a horgászat, fürdés, pihenés (23%), illetve a gazdasági szempontok (19%, XIII. táblázat). A Balatonnal kapcsolatban világosan megjeleníthető érdekekkel rendelkező csoportokként említették a horgászokat (55%), az üdülőtulajdonosok csoportját (54%), a turizmusban érdekelteket (53%) és a teiTnészetvédelmet (50%). Lényegesen kisebb arányban említették a tó környékén élő háztulajdonosokat (39%) és az agrár ágazatban élőket (27%).