Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Tamás Pál-Vári Anna-Ferencz Zoltán: Lakossági és elit csoportok véleménye a Balaton régió problémáiról és a vízpótlás lehetőségeiről

320 Dr. Tamás Pál-Dr. Vári Anna-Ferencz Zoltán sek átlagában a kis jövedelműek hazai nyári programjainak, valamint a hazai tőkebefektetési, ingatlanvásárlási lehetőség esetében. A Balatonhoz látogató turisták csökkenő számának okát keresve azt tapasztaltuk, hogy abban az elitek véleménye szerint is elsődlegesen a magas árak játszottak szerepet. A válaszadók 75 százaléka gondolta ezt így. Az okok sorrendjében a következők az alacsony vízszint (67%) és a tisztességtelen vendéglátók (65%) voltak, közel azonos gyakorisággal. A válaszadók fele említette azt, hogy a tengerpart könnyebb elérhetősége is oka a vendégszám csökkenésének. Csak minden ötödik válaszadó gondolta ügy, hogy a rossz vízminőség a felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók 15 százaléka szerint viszont nem is csökkent a vendégek száma. Az elit csoportok egyedül a tengerpart könnyebb elérhetőségének tulajdonítottak nagyobb jelentőséget ( + 7%) a lakossághoz képest, az összes többi okot kevésbé érezték súlyosnak. A legnagyobb különbség (-33%) a rossz vízminőség megítélésénél mutatkozott, ami az országos minta közvetlen tapasztalatszerzésének hiányából adódhat. A magas árak problematikáját is kisebb arányban (-18%) tartják fontosnak, mint a lakossági minta tagjai (III. táblázat). 2.3. Megoldási lehetőségek A változtatási lehetőségeket kutatva megkérdeztük, hogy az elit tagjainak véleménye szerint milyen feltételek között jönne több turista a Balatonhoz. A rangsort a gazdagabb kulturális ajánlat vezeti a válaszadók 83 százalékának említésével. Ezt követte az olcsóság (81 %) és a gyerekek számára biztosítandó több program és szabadidős lehetőség (79%). A szezon hosszabbítása és a fürdőzési körülmények javítása ugyanolyan nagyságrendben volt fontos (71-71%). Csak ezután következett a sorban a magasabb vízállás igénye (69%). A vizsgálat legérdekesebb eredményét az a mátrix adta, amelyben azt vizsgáltuk, hogy egyes érintett csoportok számára milyen várható következményeket jósolnak a kérdezettek, bizonyos konkrét megoldási javaslatok megvalósulása esetén (IX. táblázat). Az eredmények könnyebb értelmezhetősége miatt a három kategória értékeiből egy mérleg-indexet képeztünk, ahol a kedvezőtlen értékelés -100; a semleges 0; a kedvező értékelés +100 súllyal került az indexbe. Az eredmények megjelenítésénél az ezen súlyok átlagaként létrejövő mutatószámot használjuk. A megoldási javaslatok értékelését összesítve azt láthatjuk, hogy általában valamennyi érintett számára a legnagyobb pozitív hatásuk az új utaknak я csatorna- és közmű fejlesztéseknek, illetve a kikötők kotrásának és a strandok megtisztításának lenne. Ezek után következett csak sorrendben a vízszint emelése. A IX. táblázatból kitűnik, hogy - bár a négy legnagyobb pozitív hatású beavatkozásnak valamennyi érintett szempontjából kiemelt jelentősége van - az egyes érintettek között számottevő különbségek is vannak a különféle intézkedések várt hatásai tekintetében. Például a helyi munkavállalók és helyi vállalkozók számára a turisztikai vállalkozásokhoz nyújtandó új hiteleknek lenne kiemelkedően kedvező hatásuk. Az előbbiek