Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Tamás Pál-Vári Anna-Ferencz Zoltán: Lakossági és elit csoportok véleménye a Balaton régió problémáiról és a vízpótlás lehetőségeiről

316 Dr. Tamás Pál-Dr. Vári Anna-Ferencz Zoltán eredményei szerint a belföldi turisták körében ugyancsak a magas árak és az alacsony vízszint volt a tóval kapcsolatban leggyakrabban említett két negatívum (B1FÜ 2002/a). Az általunk mért eredményekkel összevetve láthatjuk, hogy a magyar vendégek véleménye stabilizálódott az elmúlt években, és a tóhoz látogatók számának csökkenése mögött a magas árak mellett a vízszint csökkenését tartják meghatározónak. A mélyinterjúkból viszont a hatótényezők komplex együttese rajzolódik ki: „A gulyásszocializmusban volt a Trabant, a városi lakás és a balatoni házikó, másra nem is tehetett szert senki. A házikóban pedig vendégfogadásra alakítottak ki szobákat, ők meg leköltöztek a garázsba, ez volt az egyetlen vállalkozási lehetőség. ... És jöttek a szocialista országokból a turisták, a kelet-németek, aztán a nyugat-németek, ez jól működött, mert nemcsak olcsó volt nekik itt nyaralni, hanem itt találkozhattak egymással. ... A rendszerváltás óta kevesebb a turista, de ez nem baj." „A Balaton azelőtt is jutalom volt, de esetleg 10 évenként el tudtak a kispénzűek jönni üdülni, ma viszont már piaci áron tud csak hozzájutni. Korábban az úttörőtáborok nagy élményt jelentettek, de mára tönkrementek a táborok, amelyek korábban élményt adnak. Ma már olyan árak vannak, hogy aki ezt meg tudja fizetni, az máshová küldi a gyerekét. Amikor sokan minimálbéren élnek, azok nem tudnak egy táborért ennyit kifizetni. Az a korosztály, amelyik itt tanulhatná meg a közösségi élet szabályait, aki itt túrázhatna, vitorlázhatna, azok közül nagyon kevés iskola tud idejönni." „A Balatonon sajnos sokan még mindig azt hiszik, hogy csak a tóra, a halászlére, vagy a magyaros ételekre rá lehet telepíteni a turizmust. Azért nem érzik még a szállodák, hogy összeomlik az iparág, mert a nyugdíjasok, meg az előszezoni vendégek megmentik őket. Van egy-két hely, ahol van masszázs, vízitorna, lovaglás, de csak kevés helyen." Kíváncsiak voltunk arra is, hogy más társadalmi, gazdasági problémákkal együtt vizsgálva a Balaton helyzetét, az hol helyezkedik el ebben a viszonyrendszerben (IV táblázat). Az értékelésbe bevont nyolc szempont mindegyikét nagyon fontosnak ítélték a megkérdezettek, de a tízfokozatú skálán mért értékelések átlagai közül a legmagasabb értékeket a munkanélküliség (9,62) és a szegénység (9,6) csökkentése kapta. A Balaton megmentése a feladatok közül az utolsó helyre került (8,27). IV. táblázat Országos feladatok fontossága Tízfokozatú skála átlaga A munkanélküliség csökkentése 9,62 A szegénység csökkentése 9,60 Az egészségügyi ellátás javítása 9,49 A gazdasági fejlődés ösztönzése 9,34 Egészséges környezet biztosítása 9,34 A közbiztonság fokozása 9,15 A közoktatás javítása 8,58 A Balaton megmentése 8,27