Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Tombácz Endre-Gulyás Pál-Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata
304 Dr. Tombácz Endre-Dr. Gulyás Pál-Mozsgai Katalin fokozza még a problémát a Duna viszonylag magas klorofill-a tartalma. Egy olyan vizet tározni és négy bögén átvezetni, amelyik - klorofill-a alapján - nagyon közel áll a IV-V. osztály határához egyszerűen elképzelhetetlen. A Sión keresztül való visszavezetés nem megengedhető, mert az bevinné a Nádor és a Kapós szennyezett vizét a Balaton legtisztább vizű keleti tó területére és annak legjobb esetben is olyan jelleget kölcsönözne, mint a Keszthelyi-medencéé. Vízminőségi szempontból ez a variáns fel sem merülhet. 9.2.4. Rába (szivattyús megoldás). A tápvíz kis távolságon nyomóvezetéken, túlnyomórészt a Csörnöc-Herpenyőn és a Sárvizén keresztül jutna el a Zalába és onnan a Keszthelyi-öbölbe. Az értékelt vízminőségi jellemzők esetén tápvíz szempontjából a változatok közül általában valamivel rosszabb a drávaiaknál, és lényegesen roszszabb összes P esetében. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a vízkivétel a körmendi szennyvízbevezetés alatt helyezkedik el. Foszforeltávolítás megvalósításával lényegesen kisebb összes P értékek biztosíthatók ( Clement 2003, 2005). A nyomóvezetékre érvényesek a drávai variánsnál leírtak. A Csömöc-Herpenyő és a Sárvíz vízminőségével kapcsolatban elmondható, hogy ehhez hasonló, vagy ennél rosszabb vízminőségre számíthatunk mindazokban a kisvízfolyásokban, amelyek a különböző változatok esetében a rendszer részeként működnének és amelyekre nem rendelkezünk semmifajta vízminőségi információval (Zala-Somogyihatárárok, Csörnöc-Herpenyő, Sárvíz, Hegyhát-Szentpéteri-patak, Berda-patak, Rákpatak, Kiskomáromi-vízfolyás). A Zala-Fenékpuszta mintavételi hely vonatkozásában a Dráva nyugati nyomvonal változatnál leírtak a mérvadók. Megállapítható, hogy bizonyos kockázatokat vállalva, a körmendi szennyvíztisztító problémáját megoldva a változat vízminőségi szempontból megvalósítható. Ugyanakkor а В ME tanulmány mértékadónak tekinthető állásfoglalása szerint vízmennyiségi szempontból erősen megkérdőjelezhető alternatíva, vízminőségi kockázata is van, mert a Rába vizének foszfortartalma nag\'obb, mint a Dráváé vagy a Muráé (Szilágyi 2003a, Szilágyi-Szabó 2005). 9.2.5. Rába (gravitációs megoldás). A tápvíz egy átkötő csatornán, a CsörnöcHerpenyőn, egy alagúton, a Hegyhát-Szentpéteri-patakon és a Sárvízen keresztüljut a Zalába és azon keresztül a Keszthelyi-öbölbe. A szivattyús és a gravitációs változat műszakilag teljesen eltér egymástól, azonban a tápvíz minősége azonos, ezért vízminőség szempontjából a szivattyús változatnál leírtak a mérvadók. A víz útjának vízminőségi vonatkozásait tekintve ez a megoldás kedvezőbb a szivattyús változatnál: elmaradnak a nyomócsővel kapcsolatos - a drávai változatnál említett - vízminőségi problémák. 9.2.6. Vízpótlás karsztvíz készletből. A vízpótlás céljára létesített vízkivételek területi megoszlásának biztosítania kell, hogy a Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang forráshozamainak csökkenése ne akadályozza ezek működését, illetve az egyéb források hozamának elapadása majd fokozatos visszatérése ne okozza az érintett vízfolyások élővilágának károsodását. Simonffy (2003, 2005) karsztvizekkel kapcsolatos egyik fontos megállapítása az, hogy ennek a megoldásnak „nagy előnye, hogy a Bala-