Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?
A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? 29 -A 15 mVs rábai vízigény 5 m-Vs értékű növekedése átlagosan 1,2, illetve 0,5 rnVs értékkel csökkenti az átvezethető készletet (a változás természetesen ellentétes előjelű, ha a vízigény csökken.) Ha pusztán csak a mennyiségi szempontokat vesszük figyelembe, összességében azt mondhatjuk, hogy a Rába szabad készletével a Balaton vízszintje korrigálható, az átvezethető víz mennyisége azonban nem elegendő a tó maihoz hasonló mértékű vízhiányának pótlására. Ez már csak azért is így van, mert a Zala és a Rába vízjárása hasonló. A magas keresztkorreláció miatt a kiépített kapacitás kihasználtsága a Zala vízhozamának csökkenésével csökken ( Clement 2003, 2005). 2003-ban például a Rába vízhozama annyira kicsi volt, hogy egyáltalán nem lehetett volna vizet átvezetni a Balatonba. Az esetleges átvezetés természetesen a Rába vízjárását is befolyásolja. Módosítja a hidromorfológiai viszonyokat, ezen keresztül az ökológiai állapotot. Erre a kapcsolatra az EU VKI külön is felhívja a figyelmet. Az állapotromlás mértékét aligha lehet pontosan számszerűsíteni, az azonban bizonyos, hogy romlással kell számolnunk. Az éghajlatváltozás rábai hatásának elemzésekor feltételeztük, hogy az előrejelzés bizonytalansága jóval nagyobb, mint két szomszédos vízgyűjtő éghajlatának különbözősége. Ezért a Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó korábbi feltevéseket (Koncsos-Honti-Somlyódy 2003, 2005) változtatás nélkül fogadtuk el a Rába vízgyűjtőjére. Az éghajlati forgatókönyvek szerint az átvezethető éves vízhozam 5-7%-kal csökkenhet, ha a vízpótlást csak a szabad rábai készletek korlátozzák. Ha a nyári vízpótlást kizárjuk, az éghajlatváltozás hatása kisebb (2-3%). Ugyanakkor a szélsőségek gyakoribbá válása miatt nagyon megnő a vízpótlás bizonytalansága. A 15/3 stratégia esetében a Balaton vízszint-emelésének várható értéke és szórása 12±3,5 cm-ről 11±7 cm-re, a nyári időszak kizárásával 9±2,5 cm-ről 8,5±6 cm-re módosul. Más szóval az éghajlatváltozás alig befolyásolja egy hosszabb időszak, például 10 év alatt összesen átvezethető víz mennyiségét, viszont lényegesen több olyan évünk lesz, amikor még a vizsgált kismértékű átvezetés sem biztosítható a Rába alacsony vízhozama miatt. Összefoglalóan az mondható, hogy a rábai készletek a vízigények korlátozása nélkül sokéves átlagban arra elegendőek, hogy maximum 10-30 cm-rel emeljük a Balaton vízszintjét. Az átlagtól való eltérések jelentősek, bizonyos években egyáltalán nem vehetünk ki vizet. A nyári hónapok kizárása időarányosan, közelítőleg 25%-kal csökkenti az évente átvezethető víz mennyiségét. A vízpótlás lehetőségét erősen befolyásolja az, hogy minimálisan mennyi vizet kell a mederben hagynunk. A rábai vízigény miatt előírt korlát szigorítása jelentősen növeli az átvezethető hozam évszakos változékonyságát. Előfordulhat, hogy az átvezető rendszer kapacitásának csak felét tudjuk kihasználni. A Rábán és a Zalán előforduló száraz időszakok egybeesésének nagy valószínűsége csökkenti a vízpótlás fenntarthatóságát. Ha a klímaváltozás beigazolódik, az átvezethető vízmennyiség átlagosan 5-10%-kal csökken, és a szélsőségek - például extrém kisvizek - gyakoribbá válása miatt a rábai vízpótlás lehetősége még bizonytalanabbá válik.
