Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Tombácz Endre-Gulyás Pál-Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata
288 Dr. Tombácz Endre-Dr. Gulyás Pál-Mozsgai Katalin állapota, annak faji változatossága elfogadhatatlan mértékben változik-e, vagy változhat-e meg a közeljövőben? - Bekövetkeznek-e a tó vízminőségében olyan kedvezőtlen folyamatok, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi vízminőségi célok teljesítését? - Az alacsonyabb vízszint miatt a tóhoz kapcsolódó idegenforgalom és turizmus olyan szintre esik-e vissza, ami komoly foglalkoztatási, de még inkább életszínvonalbeli visszaesésekkel jár az érintett térségben? A válaszok: - A sekély tavak, így a Balaton élővilága maximálisan képes alkalmazkodni a vízszint olykor szélsőséges ingadozásaihoz is, ez biztosítja annak fennmaradását. Az eddig elvégzett elemzések azt igazolták, hogy a Balaton ökológiai állapota jelenleg nem igényel vízpótlást. Az elmúlt közel négy év szélsőségesen alacsony vízállása nem idézett elő jelentős változásokat a nyíltvízben, a parti övben pedig ökológiai szempontból kedvező folyamatok indultak el. A jelenlegi alacsony vízszint ökológiai problémákkal nem jár és valószínűleg még egy-két hasonló év sem okozna problémát. A vízpótlásnak ezért jelenleg nincs ökológiai indokoltsága. - A vízminőség tekintetében hasonló, de korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. A tó vízminősége kedvezően alakult az utóbbi időben is, de az is érzékelhető az adatokból, hogy a Balaton eutrofizálódási folyamata még nem tekinthető megállítottnak. Ez a folyamat 2000-től folyamatosan erősödik, aminek okát a hosszantartó nyári magas hőmérsékletben és a vízállás kedvezőtlen alakulásában jelölték meg. A szakértők egyöntetű véleménye szerint a vízpótlást vízminőségi okok sem indokolják és az eutrofizálódást sem csökkentené, hanem inkább növelné a beavatkozás. Véleményünk szerint a vízminőségi okok tekintetében a helyzet bizonytalannak tekinthető (VITUKI 2001, Istvánovics 2003, 2005). A szakértői anyagok és közölt adatok alapján a fentiekkel szemben az is látszik, hogy a Balaton eutrofizálódási helyzetét illetően 2000-től jelentősebb mértékű romlás következett be a korábbi évek trofitási mérőszámaihoz (klorofill-a tartalom) képest. Ezt a hosszantartó nyári magas vízhőmérsékletekkel és a vízmérleg kedvezőtlen változásaival magyarázták. A kitűzött vízminőségi célok szempontjából a változás egyértelműen kedvezőtlen. Ennek az állapotnak a fennmaradása esetén valószínűleg tovább romolhat a helyzet, ami azért jelenthet problémát, mert a folyamat felgyorsulása nem jelezhető pontosan előre. A jelenlegi helyzet a 70-es évek közepének állapotára hasonlít, amelyre a jelentős algavirágzások voltak jellemzőek. - A korábbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a Balaton eutrofizálódását a vízszintszabályozás csak kis mértékben befolyásolhatja. A megfelelő vízszint kialakítása és fenntartása azonban a halállomány szaporodása, működése és a megfelelő biomassza arányok fenntartása miatt kiemelt fontosságú. A tó halállománya szempontjából jelenleg az egyedüli probléma az ívási (reprodukciós) lehetőségek beszűkülése, korlátozottsága. Az őshonos, aljzatra ívó fajok (gyakorlatilag a gazdaságilag jelentősebb halfajok: ponty, süllő, keszegfélék stb.) természetes reprodukciója a parti növényzet szárazra kerülésével, valamint a sekély vízben kialakuló kedvezőtlen fizikai és kémiai viszonyok (ma-