Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

A B

u la ton vízpótlási lehetőségei 261 ba és a Dráva szintjére). A szivattyús megoldás azonban várhatóan igen rövid idő alatt tönkretenné a szűrőréteget, és így nem parti szűrt víz (nem ivóvíz minőségű víz), hanem Mura minőségű víz kerülne a Balatonba. 3.4. Vízpótlás a Sión keresztül a Dunából Ennek a variánsnak az esetében abból kell kiindulnunk, hogy a vízpótlás a Siócsatornán keresztül csak részlegesen vezetne Duna-vizet a Balatonba, hiszen gyakorlatilag megoldhatatlan feladat a Sió, a Nádor-csatoma és a Kapós torkolati „lezárása" a vízutánpótlás időtartamára. E variáns választása esetén több száz mg/l ortofoszfát foszfor koncentrációjú víz terhelné a Balatont. A Duna vize sokkal nagyobb mértékben algásodott, mint a Keszthelyi-medence. Klorofill-a tartalma is meghaladja a Keszthelyi-medencéét. A Sión visszafelé történő vezetés során az erősen szennyezett Kapós és a Séd-Nádor vízfolyások jelentősen rontanák a víz minőségét. A szivattyútelepek mögött kialakuló bögékben alga tömegprodukció (vízszíneződés, vízvirágzás) alakulna ki, melyet a Balatonba (Siófok térségbe) semmiképpen sem szabad beemelni. A jelenleg igen jó minőségű Siófokimedence vize a sokszor a tűrhetőségi határon lévő Keszthelyi-medence vizénél is rosszabb állapotúvá válna. E megállapítások alapján a Duna-variáns vízminőségi szempontból egyértelműen elvetendő. Összefoglalva megállapítható, hogy a vízkémiai és az élővilágra vonatkozó jelenlegi ismereteink szerint a Balaton mesterséges vízpótlása várhatóan nem okoz ökológiai károsodást és vízminőség romlást (kivéve a Sión keresztül a Dunából történő vízpótlás). Tehát nem található olyan indok, amely egyértelműen kizárná a Balaton mesterséges vízpótlását. Mindenképpen figyelembe kell venni azonban azt, hogy a Kis-Balaton védőrendszer jelenleg több szempontból is előnytelenül befolyásolja a Zala vízminőségét és élővilágát. A Zala vízminőségi hossz-szelvényében Zalaapáti és Fenékpuszta között - a Kis-Balaton hatására - bekövetkező nagymértékű vízminőség romlás hátrányosan érint minden olyan vízpótlási variánst, amely a tápvíznek a Kis-Balatonon keresztül történő Balatonba vezetésén alapul. Mindenképpen foglalkozni kell ezért a későbbiekben a Kis-Balaton védőrendszer megkerülésének a lehetőségével. A Balaton élővilága szempontjából biztosítani kell a természetes évszakos vízszintingadozást. Végeredményben a vízminőség és az élővilág szempontjából egyetlen megoldás jöhet szóba: a Rábából történő vízutánpótlás. 4. A megoldási lehetőségek előzetes értékelése A Balaton vízpótlásánál szóba jöhető lehetőségek számának további szűkítéséhez egy előzetes értékelés volt szükséges. Az előzetes értékelésnél figyelembe vett elvek a következők: - célkitűzés a Balaton vízszint-szabályozási tartománya szerinti mindenkori minimális vízállás eléréséhez szükséges vízmennyiség biztosítása vízhiányos időszakokban;