Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
A B u la ton vízpótlási lehetőségei 253 A vízpótlási javaslatok értékelésénél az egyes változatok esetében, illetve a részletesen vizsgált változatok és kiépítési kapacitások esetében figyelembe vettük az alábbi szempontokat: - az elhárítható vízhiányok előfordulási valószínűsége, időtartama; - a vízpótlási beavatkozások időtartamának alakulása; - a vízpótlás várható gyakorisága; - a beruházási, fenntartási és üzemelési költségek becslése; - az esetleges járulékos hasznosításból adódó haszon mértéke; - a meglévő vízhasználatok korlátozásából adódó költségek és elmaradt haszon típusának meghatározása, az elmaradó rábai vízenergia termelés fajlagos értékének meghatározása; - az előrejelezhetőség korlátai miatt utóbb indokolatlanná váló vízpótlási beavatkozások (szivattyúzás) kockázatának megjelölése és költségének becslése; - az alacsony vízállás és a lefolyás tartós hiánya miatt bekövetkező hátrányok áttekintése; - a legalacsonyabb tolerálható vízállás meghatározásakor vízgazdálkodási, ökológiai és üdülési szempontokat is figyelembe kell venni. Fontos kiemelni, hogy a Balaton alacsony vízállása következtében kialakult helyzet nem különleges, bár szélsőséges (Ligeti 1974, Bárányi 1982). Az alacsony vízállás tehát sem környezetvédelmi, sem vízgazdálkodási szempontból nem kritikus, azonban a tavat a partról megközelítők számára jelentős hátrányokkal jár. Ezért és a Balaton jóléti használati értékének megtartása miatt is érdemes megfontolni a vízpótlás mielőbbi megvalósítását (7. ábra). 2. A Balaton vízpótlási lehetőségei 2.1. Vízpótlás a Drávából „nyugati nyomvonalon" A Mura-torkolattól DK-re eső bal parti folyószakaszon, magyar területen Őrtilos és Zákány térségében lehetséges vízkivételi művet építeni (2. ábra). A folyó vízminősége szempontjából Zákány látszik kedvezőbbnek, ugyanis itt már közel teljesnek mondható a Mura felől érkezett szennyezett vízcsóva és a Felső-Dráváról érkező kitűnő minőségű vízkészletek elkeveredése. Hidrológiai adatok és következtetések A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási osztályán beszerzett adatok szerint az őrtilosi szelvényben (235,9 fkm) lévő vízállás és vízhozam adatok 2002 szeptemberéig az alábbiak voltak: - Vízmérce „0" pont: 125,94 m B.f. - LKV 153 cm: 124,41 m B.f. (2001. VIII. 14.) -О ш ш: 128 m 3/s - KOV 84 cm: 126,78 m B.f. - Q KÖ V: 661 m 3/s (1926-2001) - LNV 476 cm: 130,70 m B.f. (1972. VII. 18.)
