Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Simonffy Zoltán: A vízpótlás lehetősége karsztvízből
A vízpótlás lehetősége karsztvízhői 245 I. táblázat Karsztvízből történő vízpótlás lehetséges forgatókönyvei Változat Az intenzív vízkivétel Elérhető vízszintemelés A viszszatöltődés időtartama A Balaton vízszintjének emelése a visszatöltődés alatt* Változat idő tartama hozam Elérhető vízszintemelés A viszszatöltődés időtartama A Balaton vízszintjének emelése a visszatöltődés alatt* Változat hónap m 3/s cm év cm/év 1. Rövid ideig tartó, intenzív vízpótlás, utána nedves időszak átlagos időszak száraz időszak 6 5 12,5 3,0 4,0 6,5 0,5 ^ 6,5 0,5 5,0 0,5 -» 3,5 2. Rövid ideig tartó, közepes intenzitású vízpótlás, utána nedves időszak átlagos időszak száraz időszak 6 3 7,5 1,4 1,9 3,2 0,5 -» 6,5 0,5 5,0 0,5 - 3,5 3. Hosszabb ideig tartó, intenzív vízpótlás, utána nedves időszak átlagos időszak száraz időszak 12 5 25 6,0 8,0 13,0 0,5 6,5 0,5 - 5,0 0,5 3,5 4. Hosszabb ideig tartó, közepes intenzitású vízpótlás, utána nedves időszak átlagos időszak száraz időszak 12 3 15 2,8 3,8 6,4 0,5 6,5 0,5 ^ 5,0 0,5 3,5 * A visszatöltődés ideje alatt a Balatonba jutó vízhozam fokozatosan emelkedik a minimális 0,1 m 3/s-ról (ez csak a tapolcai forrás hozama, mert a hévízi forrást, mint a Kis-Balatont tápláló vízmennyiséget figyelmen kívül hagytuk) az időszak meteorológiai viszonyainak megfelelő értékre. A visszatöltődési idő számításakor feltételeztük, hogy az intenzív vízkivétel időszakában sem apadhat el valamennyi forrás, illetve ezt követően a forráshozam növekedése az időben egyenletes, és a rehabilitáció végére eléri azt az értéket, ami a feltöltődési időszak meteorológiai viszonyainak megfelel. A fenti feltételeknek megfelelő feltöltődési folyamatot leíró differenciálegyenlet: dV/dt=(Q-Q mJ • (l-t/T) (1) Az összefüggésben V a t időpillanatban tárolt térfogat, Q a T időtartamú regenerálódás idejére érvényes utánpótlódás, a meteorológiai viszonyoktól függően lehet ß szaraz (1,1 m 3/s), öütiagos (1.45 m 3/s) és ß nedve s (1,8 m 3/s), Q mi n pedig a vízpótlás időszakában is megtartandó forráshozam (0,4 m 3/s Hévízen és 0,1 m 3/s Tapolcán). Ennek felhasználásával a feltöltődés T ideje alatt (ß-ß miJ ' T/2 vízmennyiség fordítódott a regenerálódásra, amelynek egyenlőnek kell lennie az intenzív vízkivétel időtartama alatt bekövetkező tárolt készletváltozással, azaz (g ma x-0.4/-ve 1. Ebből a feltöltődés idejére a T=2At • (ß ma x-ß)/(ß-ß mi n), (2) összefüggés adódik.
