Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Simonffy Zoltán: A vízpótlás lehetősége karsztvízből

238 Simonf/y Zoltán erózióbázist jelentő vízfolyásokba jut vagy helyenként tavakat és ún. karsztos lápokat képezve elpárolog. Vízkivétel nélküli állapotban a Balaton szempontjából három részterület volt fontos (3. ábra): (1) a Hévízi-tó vízgyűjtője (a tavi forrás hozama a Hévíz-folyáson keresztül a Kis-Balatont táplálta); (2) a Tapolca-patak és az Eger-víz völgye, amelyek számos forrás hozamát gyűjtötték össze, és amihez hozzájárult a Tapolcai-medencében végrehajtott lecsapolás időszakában kialakult vízfolyások által drénezett, nem jelentős mennyiség; (3) a Balaton-felvidéken nincs jelentősebb forrás, a felszíni vízhálózat ritka, és vízhozamuk sem jelentős (ezt igazolják a malmok elhelyezkedéséről fennmaradt információk is: lényegesen több malmot üzemeltettek az Eger-víz és a Tapolca völgyében, mint a Balaton-felvidéken). Ezen a tájon a vízfolyások medrébe szivárgó víz mellett a karsztlápokon és kisebb tavakon keresztül elpárolgó víz is számottevő szerepet játszik a vízforgalomban, ami a Balaton szempontjából nem hasznosuló megcsapolást jelent. A karsztvíz az északi parton a Balatont tápláló vízfolyások sokévi átlagos vízhozamának kb. 60%-át tette ki, a tó teljes hozzáfolyásának viszont csak kb. 10%-át jelentette. A karsztvízből származó forrásvizek ugyanakkor csapadékmentes időszakokban is biztosítanak némi mederbeli lefolyást, ilyen formán kiegyenlítettebbé te3. ábra. A vízháztartási viszonyok jellemzői vízkivétel nélküli állapotban